FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

ZAJLIK A MUNKA A BELVÁROS TURISZTIKAI MEGÚJÍTÁSÁNAK MÚZEUM MELLETTI TERÜLETÉN

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 


A Modern Városok Program keretében 5,7 milliárd forintos beruházás indult el Zalaegerszegen, melynek célja a belváros turisztikai megújítása. Ennek elemei:
1. A Göcseji Múzeum épületének teljes felújítása. Új állandó várostörténeti kiállítás felépítése, és Németh János Kossuth-díjas keramikusművészünk tárlatának bővítése.
2. A Kvártélyház és a levéltár épületének felújítása, és egy új, Zala megye történelmét bemutató nagyszabású állandó kiállítás felépítése.


3. A belvárosba érkező turisták, a múzeumlátogatók és a piacon vásárlók, valamint a központban ügyeket intézők részére a bíróság mögötti területen parkolóház épül.
4. Zöldmezős beruházásként új, Mindszenty Józsefnek emléket állító, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözését is bemutató múzeum épül a Göcseji Múzeum melletti üres területen. Az új épület első emeleti kiállítása Mindszenty József életútját és zalaegerszegi tevékenységét mutatja be. A második emeleti kiállítás témája az egyházak hányattatott sorsa a 20. században. A cél egy olyan modern, 21. századi, kicsit a Terror Házára hasonlító interaktív múzeum létrehozása, ami folyamatos országos, sőt határokon túlról érkező látogatottságot generál a vallási turizmus jegyében. Jelenleg Magyarországon egyébként még nincs a boldoggá avatási eljárás alatt álló Mindszenty Józsefnek állandó kiállításként emléket állító hely. Mindszenty Józsefen kívül pedig nincs olyan történelmi személyiségünk, aki országosan, sőt a határokon túl is ismert lenne, és tevékenysége konkrétan Zalaegerszeghez kapcsolódna. Még Deák Ferenc sem ilyen.
5. Ugyancsak a projekt része a Mária Magdolna Plébániatemplom külső felújítása, az eddig hiányzó orgona beépítése, és a plébánia épületének felújítása is.
6. A program része a botfai Erdődy-Hüvös Kastély felújítása és átalakítása modern zarándokszállássá.
A munkálatok a múzeum melletti üres területen elkezdődtek, először a régészeti feltárással. Nagy újdonságra nem számítanak a szakemberek, a meglévő ismereteinket azonban elmélyítheti, illetve bővítheti a feltárás. A próbakutatás földmunkáit a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai végezték. Eke István régész, az előzetes régészeti dokumentáció szakmai felelősének vezetésével első lépésként elkészítették a terület geofizikai felmérését, majd a földkiemelést követően három kutatóárkot rajzoltak meg. Kiss Péter régész, a próbaásatás vezetője elmondta: a kutatóárkok kijelölésének az a célja, hogy megállapítsák a leletek vertikális és horizontális kiterjedését. Vagyis, hogy mekkora területről és milyen mélységből kerülnek majd elő a leletanyagok. A szakembereknek részben könnyű dolguk volt, hiszen a török kori végvárról már számos ismeret áll rendelkezésre, így az is tudható, hogy a múzeum melletti terület Batthyány utcai részén várfal és várárok húzódott. Ez utóbbi, illetve a vár keleti falát jelző kettős cölöpsor már az első napon elő is bukkant – a várakozásoknak megfelelően.
Kiss Péter hozzátette: a várárokból meglehetősen nagy mennyiségű, kora újkori kerámialelet, kerámiatöredék is előkerült. Ez arra utal, hogy a vár megszűnését követően feltöltötték a várárkot, s a szemetet hordták ide elődeink. Ennek maradványait találták meg most a régészek. A Forster Központ által felkért régész érdekességképpen azt is megjegyezte, hogy a terepszint máig őrzi a néhai vár frontvonalát. Az „akcióterület" nyugati része ugyanis most is magasabban van körülbelül másfél méterrel a keletinél. Hiába történt az azóta eltelt évszázadokban ráépítés, ezt a különbséget nem tudták áthidalni. A Forster Központ a próbafeltárást cikkünk megjelenésével egy időben fejezi be, mely – ahogy számítottak rá – pozitív eredménnyel zárult. Az ilyenkor szükséges hivatalos dokumentációk elkészülte után a terület teljes feltárását a Göcseji Múzeum munkatársai végzik el.
Dr. Vándor László régész szakértőként vett részt a mostani próbafeltáráson. A Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója összefoglalta, hogy milyen kutatómunkák zajlottak az elmúlt évtizedekben a végvár területén. Mint mondta: a zalaegerszegi várat a 18. század első éveiben bontották el. Hosszú ideig csak két korai metszett adott támpontot a vár szerkezetével kapcsolatban. Az 1640-es évekre datálható Ledentu-rajz (mely számos helytörténeti kiadványban is megjelent már) a kétosztatú várost ábrázolja. A másik az úgynevezett Holst-féle metszet, ami 1665-ben készült, és tulajdonképpen nem más, mint egy helyreállítási alaprajz, hiszen 1664-ben támadás érte a várat. A későbbi vizsgálatokhoz e két rajz volt a kiindulási pont. Tudományos kutatást először a Göcseji Múzeum néhai igazgatója, Szentmihályi Imre kezdeményezett. Az ötvenes évek közepén a Sütő utcában talált egy cölöpsort, 1956-ban pedig megszervezte, hogy dr. Sági Károly régész, a keszthelyi múzeum akkori igazgatója a régi vármegyeháza (vagyis a törvényszék) épülete előtt megnyisson egy kisebb szelvényt. Ez a kutatás megerősítette, hogy valóban itt állt a régi vár, készült egy metszet is a várárokról, de ennél több nem történt. A '70-es években aztán folyt egy nagy csatornázási munka a Várkörben, amikor is a múzeum épülete mellől téglafalak kerültek elő: a korabeli ábrázolások alapján ezt a kaputoronyként azonosították. A nagy áttörés a kilencvenes évek végén, 2000-es évek elején történt, amikor a Batthyány- és a Budai Nagy Antal utcában zajlottak építési munkálatok. A két utca találkozásánál lévő sarokház átépítésekor előkerült a vár kör alakú, észak-keleti sarokbástyája, ami azonos a korabeli leírásokban szereplő „Porkoláb" nevű bástyával. Ekkor nyert bizonyítást az is, hogy a vár kétsoros palánkszerkezetű volt, döngölt palánkrésszel. Az előbukkant bástya helyzetéből és a régi dokumentumokból pedig azt is ki tudták következtetni, hogy merre húzódtak a várfalak. Ekkor fa-kormeghatározást is végeztek a leleten, aminek az eredménye 1609-re (plusz-mínusz öt év) tette a keletkezési időt. Néhány évvel ezelőtt, a piacrekonstrukcióhoz kötődő megelőző feltárások hoztak újabb eredményt: a szakemberek ugyanis megtalálták a Porkoláb-bástyával éppen átellenben lévő bástyát is. Ez az épületelem is szerepel a már említett két korabeli ábrázoláson. Dr. Vándor László szerint egy nyitott kérdés van még: hogy hol volt a belső vár? Az eddigi feltárásokból, és a Ledentu-rajzból is tudható, hogy a vár szerkezete kettős volt. Vagyis volt egy kisebb,- belső vár is, ami a korabeli püspöki rezidencia körül alakult ki. Később e köré építették fel a külső várat. Ez utóbbiról vannak bővebb ismereteink. Hogy a belső vár pontosan hogyan és hol helyezkedett el, nem tudjuk. Az is érdekes, hogy ez a kisebb vár már nem szerepel az 1665-ös Holst-féle metszeten. Elképzelhető, hogy elpusztult, vagy megrongálódott és nem tartották szükségesnek az újjáépítését. A bőséges kerámiatöredék amiatt van, mert a vár megszűnése után feltöltötték az árkot. A volt igazgató a Mindszenty-központhoz kötődő feltárástól sok újdonságot nem vár, maximum az eddigi ismeretek megerősítését, a vár szerkezetének pontosítását eredményezheti a kutatás. Mint mondta, egy esetben lehet újabb eredmény: ha sikerülne megtalálni annak a 16-17. századi házsornak a maradványait, amik a falon belül húzódtak (a feltételezések szerint az elbontásra kerülő Gól-kocsma vonalán). Ez újabb tudományos ismeretekkel bővíthetné mindazt, amit ma a várról és a korabeli városról tudunk. A várral kapcsolatban 2010-ben jelent meg egy átfogó munka a Zalaegerszegi Füzetek könyvsorozat részeként, melyet Végh Ferenc történész írt Egerszeg végvár és város a 17. században címmel. Köszönet az interjúért Pánczél Petrának!

Forrás: https://www.facebook.com/balaiczz/posts/1272119882798356:0
 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Navracsics: fiatalok kellenek a közigazgatásba

A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program filozófiája, hogy olyan fiatalok kerüljenek be a közigazgatás rendszerébe, akik magas szintű szakmai tudással rendelkeznek, és legalább egy idegen nyelvet magabiztosan beszélnek - mondta el Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a 2013-as ösztöndíjprogram nyitórendezvényén. Az eseményen elhangzott: sosem volt még példa arra, hogy ennyi fiatal dolgozzon egy minisztériumban.

Bővebben...