FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A pécsi Angster orgonagyár rákospalotai üzeme

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
kicsi_orgona.jpg

Bár Palota ipartörténetében szinte jelentéktelen szerepet játszott, meglepődve vettem észre, hogy mégis többen még ma is számontartják a híres pécsi Angster orgonagyár palotai üzemét. Az igazság az, hogy itt egyetlen orgonát sem gyártottak, és a pécsi gyár fióktelepe 1942 és 1950 között, mindössze nyolc évig működött.

Rögtön elkanyarodok a tárgytól, hogy leírhassam: volt Rákospalotán híres hangszergyártás, méghozzá az Országh Sándor és Fia Orgonagyárban, ami 1861 és 1929 között működött. Számos templom orgonája - köztük palotaiaké is - került ki innen, a gyár széles körben ismert és elismert volt. Az Országh-család gyárának történetét még nem dolgozták fel, rövid cikk azonban jelent már meg erről a régen híres, mára kicsit elfeledett gyárról (utóbb találta megy hosszabb írást is).

angster_gyar.jpgA pécsi Angster gyár idealizált képe (forrás: Pécsi stúdió)

De vissza Angsterékhez: Angster József (1834-1918) Kácsfaluban született (ma: Jagodnjak, Horvátország), asztalosnak tanult, külföldi tanulmányútján tulajdonképpen véletlenül került orgonakészítő műhelyekbe, de tízévnyi(!) vándorút után 1866-ban már mint orgonaépítő mester érkezett haza falujába. Itt a helyi boltos mondogatta neki, hogy az akkor épülő pécsi zsinagógába keresnek orgonaépítőt, így beadta terveit a hitközségnek, és ezzel megszerezte első megbízását.

1867-ben alapította meg gyárát Pécsen, amit 1918-ban bekövetkezett haláláig vezetett. Két fia, Angster Emil és Oszkár vette át a cég vezetését, mindketten dolgoztak korábban az orgonagyárban, és külföldi vándorúton ismerkedtek az újdonságokkal. Emil 1939-ben, Oszkár 1941-ben hunyt el, a gyárat két unokatestvér, Angster József és Imre vette át 1941-ben. Az üzem 1892-től megszűnéséig "Angster József és fia Orgona- és Harmóniumgyár" néven működött függetlenül attól, hogy éppen ki, vagy kik voltak a vezetők.

ujpest_egek_kiralyneja_orszagh_orgona.jpg

Egy Országh-orgona a szomszédos Újpest Egek királynéja plébániatemplomból - a munkára pályázatot adott be az Angster Orgonagyár is (forrás: Travelblogger)

A gyár több mint 1300 orgonát készített, melyek közül  - természetesen felújítás után - sok még máig működőképes. Országszerte sok templom, iskola és közintézmény orgonája viseli Angsterék plakettjét - történetesen Rákospalotán és Pestújhelyen egy sem (itt a teljes lista). Egy esetet találtam, amikor a rákospalotai Országh és a pécsi Angster versenytársként léptek fel: a szomszédos Újpesti Egek Királynéja Római Katolikus Főplébánia orgonájának megépítésére 1910-ben írtak ki pályázatot, amire négy orgonagyár adott be ajánlatot. Végül a rákospalotai gyár nyert, így ott máig Országh-orgona működik.

Az orgonagyárnak volt állandó üzletkötője a fővárosban, irodája azonban nem. Egy magántisztviselő, bizonyos Éry László látta el a gyár képviseletét Budapesten. Angster József kezdeményezésére 1941 ősze és 1942 tavasza között megvásárolták az egyébként szintén Országh Sándornál tanult, ám régóta egyéni vállalkozóként dolgozó, de akkor már idős rákospalotai Barankovits János orgonaépítő felszerelését, és kibérelték a Pázmány Péter utca 72. szám alatti műhelyét. Itt rendezték be fióküzemüket, ahonnan a budapesti orgonák karbantartását, javítását, hangolását végezték. A palotai üzem vezetője a szintén pécsi Stach Mihály lett, segítője pedig Csősz Dezső és neje volt - ennél sokkal többen nem is dolgoztak itt.

angster_orgonagyar_800.jpg

Feltehetően a pécsi Angster-gyár orgonaállító termében készült ez a bizonyára beállított kép (forrás: Azok a '40-es évek.. a Janus Pannonius Múzeum tematikus oldala)

Bár orgonát nem gyártottak palotán, a fiók mégis beváltotta a hozzá fűzött reményeket - írja Angster József visszaemlékezésében. Az üzem továbbfejlesztésével támaszpontja lehetett volna távlati célkitűzéseiknek, vagyis itt is létrejöhetett volna egy orgonagyár. Erre azonban már nem került sor, mivel 1950 utolsó napjaiban a pécsi gyárat államosították, Hangszer és Asztalosárugyárként működött tovább. 1953-ig még harmóniukat, tengóharmonikákat is gyártottak Pécsett, később azonban már csak ládákat, koporsókat és egyéb asztalosipari termékeket - az orgonagyár tehát megszűnt. A rákospalotai fióküzem vélhetően az államosításkor szűnt meg, legalábbis 1951-re az ott használt gépek némelyike már Pécsen bukkant fel.

facebook_kovetes.jpg
Források:

Horváth Csilla: Adatok az Angster Orgona- és Harmóniumgyár történetéhez (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 17-18 (1972-1973) Pécs, 1975)
Angster József: Angster - A pécsi orgonagyár és család története - Pannónia könyvek 1993
Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák, Pécs - Zeneműkiadó 1979

A cikk eredetije ezen a helyen olvasható:

http://bpxv.blog.hu/2017/01/12/angster_orgonagyar_rakospalota_mezohegyes_utca_pazmany_peter_utca

Módosítás dátuma: 2017. január 12. csütörtök, 18:57  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Milliárdok Zánkára: itt erősítenék a fiatalok identitását
Április elsejével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) veszi át a zánkai ifjúsági centrumot; a létesítményt a következő egy-két évben újra európai hírű üdülőközponttá fejlesztenék, arra európai uniós forrásokból több milliárdot költenének – közölte az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos pénteken.

A KIM-nél a centrum szakmai felügyeletét a miniszteri kabinet végzi, az ő koordinációjával – mondta Mihalovics Péter.

Pénteken potenciális partnerekkel járták be a 210 hektáros objektumot (ahol télen 600, nyáron további 2500 férőhely, kalandpark, fedett és szabadtéri sportpályák vannak), hogy felhívják azok figyelmét a kiváló, ám kiaknázatlan lehetőségekre. Mihalovics Péter szerint az infrastruktúra maximális kihasználásával rentábilis gyermek- és ifjúsági centrumot lehet Zánkán üzemeltetni.

Navracsics Tibor miniszter kabinetfőnöke kitért arra: pénteken egy informális kör alakult, amelynek szereplői tanácsokkal járulnak hozzá a centrum fejlesztéséhez, így például a Zánka brand megalkotásához.

Kiemelte, a zánkai ifjúsági centrum az Új Nemzedék Jövőjéért Program megvalósításának terepe kell, hogy legyen. Mihalovics Péter utalt arra: az ifjúsági stratégiában azt fogalmazták meg, hogy minden fiatalt Magyarországon kell tartani; ezt az ifjúsági szolgáltatások bővítésén és az ifjúság identitásának erősítésén át akarják elérni. Mint mondta, Zánka ehhez kiváló terep: ottani élményekkel és a szociális táboroztatással elérhetőek a stratégiai célok.

Kulcstároló és a tábor kabalafigurája a recepción a zánkai ifjúsági centrumban

Fotó: MTI / Kovács Tamás

A Velencei-tavi sportegyesülettel közösen csábítanák Zánkára a vízi sport szerelmeseit; a kormányzat által hamarosan bevezetendő Erzsébet-táboroztatás keretében pedig kedvezményes áron nyaralhatnak majd gyerekek az ifjúsági centrumban – sorolta a hasznosításra vonatkozó elképzeléseket a miniszteri biztos. Hozzátette, a Kincsem nemzeti lovas stratégia egyik kiemelt helyszíne is a zánkai centrum.

Mihalovics Péter arról is beszélt, hogy április közepére "Zánka – újratöltve" szlogennel egy tanácsadó testületet hoznak létre. Ebben minden, az ifjúságpolitikával, a hasznosíthatósággal, a programszervezéssel kapcsolatos szakterület képviselteti magát, "annak érdekében, hogy Zánkát a következő egy-két esztendőben újra európai hírű, színvonalú üdültető táborrá varázsoljuk" – tette hozzá.

A miniszteri biztos kiemelte, hogy fontos az idei szezon megtervezése, de a hosszú távú működtetés még inkább, ezért a 2014-ben életbe lévő európai uniós költségvetéshez benyújtandó nemzeti fejlesztési tervben zászlóshajóként szerepel a zánkai centrum fejlesztése. Megjegyezte, hogy minden használható ötletet szívesen fogadnak.

A zánkai ifjúsági centrum évekkel ezelőtt 450 millió, míg az idén 290 millió forint állami támogatást kapott. Mihalovics Péter véleménye az, hogy az üdülőközpontot állami támogatás nélkül is rentábilisan lehet működtetni.

A Zánkai Ifjúsági Centrum strandja

Fotó: MTI / Kovács Tamás

Májusra kész lesz a centrum ötéves fejlesztését meghatározó terv, a központra uniós forrásokból több milliárd forintot költenének, hogy az európai szintű szolgáltatásokat tudjon nyújtani – mondta Mihalovics Péter.

A zánkai volt úttörőtábor vagyonkezelője eddig a nemzeti vagyonkezelő volt, szakmai irányítója pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.


Szerző: MTI