FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Személytelen világunkban égető szükség van a népi gyökerekből táplálkozó művészetre

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Mesetábort, mesefesztivált és továbbképzéseket is szerveztek a nyáron a Minden este népmese című program keretében. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára elmondta, hogy a minisztérium 25 millió forintos támogatásával megvalósuló programok az élőszavas mesélés hagyományának megőrzését szolgálják. Idén is tíz kiemelkedő alkotó kapta meg  a Népművészet Mestere díjat, amelyet szintén a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat keretében adtak át.


 


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára beszédet mond a Népművészet Mestere díjak átadásán a budai Várban 2016. augusztus 19-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A Hagyományok Háza szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) támogatásával zajló programról a Mesterségek Ünnepén tartott pénteki sajtótájékoztatón Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára hangsúlyozta: tudományosan bizonyított, hogy a gyerekek fantáziája és szókincsük bővítése mellett az élet igazságos és igazságtalan történéseinek elviselésében is segít a népmesék megismerése.

Felhívta a figyelmet arra, hogy idén nyáron a minisztérium 25 millió forintos támogatásával valósulnak meg programok országszerte a Hagyományok Háza és partnerszervezeteinek együttműködésével. Felidézte, hogy Százhalombattán népmesetábort szerveztek, Hajdúböszörményben határon túliak részvételével a mesetanítás módszertanával ismerkedhettek meg pedagógusok, de egy mobilapplikáció fejlesztésével is a népmese mind szélesebb körű ismeretét és megbecsültségét segítik elő.

A Hagyományok Házában az év végéig a rendezvények folytatódnak, szerveznek például közösségi mesemondást is – tette hozzá az államtitkár.

Elmondta, hogy a minisztérium által indított program a népmesékre, a népmesemondásra, a népmesei hagyomány élővé tételére hivatott. Rámutatott arra, hogy a mesének identitásteremtő funkciója van nemcsak egy nemzet számára, hanem az egyén számára is.

„Amikor a Hagyományok Házát 15 évvel ezelőtt létrehoztuk, az volt az alapkérdés, hogy miként lehet a hagyományos kultúrából minél több elemet élő módon átadni a holnapnak és megtartani a mának" – hangsúlyozta Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, hozzátéve, hogy a minisztériumi támogatásból főként a metodikai munkát, a módszertani tevékenységet próbálják előmozdítani.

Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a mese ugyanolyan improvizatív műfaj, mint a zene a tánc vagy a dal. „Arra vállalkoztunk, hogy a mese eredeti alakváltozatát megpróbáljuk rekonstruálni, de ezt az örökséget idős hagyományőrző mesterek tudásából, kézből kézbe is át tudjuk adni" – hangsúlyozta.

Mesemondó-tanfolyamok keretében több mint kétszáz embert képeztek, akik ma már országos mozgalmat építettek ki, és Százhalombattától Egerig konferenciákat, táborokat és különféle alkotói stúdiókat szerveznek – mondta el a tudományos munkatárs.


Átadták az idei Népművészet Mestere díjakat

Tíz kiemelkedő alkotó kapta meg idén is a Népművészet Mestere díjat, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat keretében adtak át pénteken a budai Várban.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a díjátadón felhívta a figyelmet arra, hogy életművük tette méltóvá a kitüntetetteket arra, hogy a Népművészet Mestere díjban részesüljenek.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a Népművészet mestere címmel kitüntetettek: Füstös János táncos (b1), Galánfiné Smidt Teréz szövő (b2), Jámbor István prímás (b5), Szilágyi Ferenc énekes (b6), Mónus Béla fafaragó (j5), Kerekes Endréné Radó Mária hímző (j4), Hodorog András furulyás (j3), Bujdosó Sándorné szövő (j2) és Bartos Béla szűcs családtagja a Népművészet Mestere díjak átadásán a budai Várban 2016. augusztus 19-én. Az elismerést tíz alkotó vehette át a nemzeti ünnep alkalmából a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat keretében. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A díjazottak az elmúlt évtizedekben hozzájárultak a magyar gyökerek megtalálásában – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a gyökér a legfontosabb a fa élete szempontjából is, mert az ad neki tápanyagot, vizet, stabilitást, hogy ne döntse ki a legkisebb szél. A magyar népművészet egy olyan fajta gyökér, amely alapidentitást és olyan kötést jelent, amelyet semmi más nem adhat meg – mutatott rá Rétvári Bence.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a népi hagyomány mindig képes a megújulásra. Mint mondta, személytelen, digitalizált világunkban még nagyobb szükség van a művészetre, a képzőművészetre, és a népi gyökerekből táplálkozó művészetre, amely az évszázadok során jött létre.

Hangsúlyozta, hogy a Mesterségek Ünnepén is a hiteles, autentikus népi művészettel találkozhatnak az érdeklődők.

A nemzeti ünnep előestéjén Népművészet Mestere díjat kapott Bartos Béla szűcs, a hagyományos népi szűcsmesterség, valamint a hímzés megőrzéséért, magas szintű műveléséért és Bujdosó Sándorné szövő, hímző, a bihari azsúrszövés, csipkeszövés, a bihari és partiumi göbös szőttes mintázás, úri hímzés, a debreceni női kisbunda és szőrhímzés hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért és továbbadásáért.

Az elismerésben részesült Fazekas Ferenc fazekas, szakoktató négy évtizedes fazekasságban töltött munkásságáért, oktatói tevékenységéért és Füstös János (Füstös Ioan) nyugdíjas táncos, a Kallós Alapítvány nyári táborainak hagyományőrző tanára az erdélyi Mezőség néptánchagyományainak ápolásáért, a táncházmozgalom népszerűsítése érdekében végzett munkájáért.

Díjat vehetett át Galánfiné Smidt Teréz szövő a magyar szőtteshagyomány ápolásáért, az ősi és az új szövési technikák oktatásáért, a kézi szövés mesterségének továbbadásáért; Kerekes Endréné Radó Mária hímző a nyugat-dunántúli hímzések körében végzett kutatómunkája elismeréseként; valamint Mónus Béla fafaragó magas színvonalú alkotóművészeti tevékenységéért, a fafaragás mesterségének ápolásáért, továbbadásáért.


Hodorog András furulyás, a Népművészet mestere játszik a díjak átadásán a budai Várban 2016. augusztus 19-én. Az elismerést tíz alkotó vehette át a nemzeti ünnep alkalmából a Mesterségek Ünnepe rendezvénysorozat keretében. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Kitüntették Hodorog András (Hodorog Andrei) furulyást a klézsei, moldvai csángó magyar furulyajáték, falusi hagyományok hiteles tolmácsolásáért és továbbadásáért; Jámbor István prímást az erdélyi, Küküllő menti hangszeres népzene hiteles tolmácsolásáért, továbbadásáért és átörökítéséért; valamint Szilágyi Ferenc énekes a Szilágyság népi kultúrájának szélesebb körű megismertetéséért.

A Népművészet Mestere díjat a magyar népművészeti alkotómunka területén kiemelkedő művészi értékteremtő munka elismerésére, az eredeti népi hagyományokban felnőtt, azokat tehetségükkel, egyéniségükkel tovább gazdagító és tanítványoknak továbbadó népművészek számára alapították.

kdnp.hu
Forrás: MTI, http://kdnp.hu/szemelytelen-vilagunkban-egeto-szukseg-van-nepi-gyekerekbol-taplalkozo-muveszetre

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 24. szerda, 22:00  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés