FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Lövések dörrennek, asszonyok esnek vízbe

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

DSC 1100 Az elmúlt években világszerte nagy divat lett történelmi sorozatokat készíteni, ilyen volt a Borgiák, a Tudorok vagy a Spartacus, amik a magyar tévékben is kiemelkedő nézettséget értek el. A közmédia megbízásából most Rudolf Péter készíthet ilyen magyar sorozatot Kossuthkifli címen, amit júliustól októberig 100 helyszínen, 107 magyar színésszel forgatnak 740 millió forintból. A főszereplők szerint ezzel a sorozattal feléledhet a régi nagy magyar tévéfilmgyártás.

Magyarországon a ’70-es évek óta nem készült olyan nagy költségvetésű és igényes történelmi film, amire büszkék lehetnénk, már amennyiben a Honfoglalást vagy a Julianus barátot nem nevezzük annak. Tévésorozat pedig pláne nem, pedig a Bors, A Tenkes kapitánya vagy a Vivát, Benyovszky! egy-egy ismétlése még mindig képes feljutni a legnézettebb műsorok 50-es toplistájára egy forró nyári napon.

Ártatlan édesség

Lehet ezt sok mindenre fogni, forráshiányra, ötlettelenségre, vagy akár arra is, hogy az elmúlt időkben nem születtek olyan népszerű és könnyen fogyasztható történelmi regények, amik képernyőre kívánkoztak volna. Az Aegon művészeti díjra jelölt Fehér Béla Kossuthkifli című, az 1848-49-es szabadságharc idején játszódó, nyelvi humorban, bohókás karakterekben és groteszk elemekben bővelkedő regénye azonban akárhogy is, de áttörte a falakat, és a közmédia meg az egyik legnagyobb magyar gyógyszergyártó cég támogatásával most júliustól újra beindult a történelmi sorozatgyártás Magyarországon.

A Kossuthkifli két egymást üldöző társaságról szól. Egy postakocsi (korabeli nevén delizsánsz) levelet hoz Pozsonyra Vödric Demeter cukrásznak Elepi Kőszáltól, aki születésnapjára 15 diós és 15 mákos Kossuthkiflit rendel magának Debrecenbe.

A kocsist a delizsánsszal együtt azonban elrabolja egy Kossuth-hívő katona, Swappach Amadé őrnagy, aki a levélben összeesküvést gyanít, ezért kifosztja császárpárti apját, Swappach Ferdinándot, megszökteti szerelmét, a cukrász lányát, Estillát, és a kíváncsi szomszéd Karola grófnővel együtt Debrecen felé indul. Nyomukban egy gyászhintón az őrnagy felbőszült apja és a cukrász utazik, ráadásképpen pedig egy császári titkosügynök, Dalfalvi Matyiő is alaposan megkavarja az eseményeket.

h i r d e t é s

A könyvesblog kritikusa szerint azonban az országot keresztülívelő utazás egy ártatlan édesség miatt pusztán ürügy volt a szerzőnek ahhoz, hogy ezeken a furcsa embereken és az általuk generált komikus és bizarr szituációkon keresztül mutassa be 1849 háború dúlta, a maihoz kísértetiesen hasonlóan kettéosztott Magyarországát.

Titkolózásra semmi szükség

A magyar köztévé legdrágább sorozata 740 millió forintból készül, a forgatás július 2-án kezdődött, és október elejéig tart. Az első felében a szentendrei skanzenben nagyjából 25-30 helyszínen dolgoztak, majd átmentek Sóskútra, most Fóton, a kastélyban találtuk meg a stábot.

A rendező-forgatókönyvíró-producer Rudolf Péter szerint a 740 millió, bár soknak tűnik, még mindig szűkös büdzsét jelent. A hatszor 52 perces Kossuthkifli ugyanis valójában három nagyjátékfilmnyi anyagot jelent, amire külföldön legalább 110 napos forgatási időt szánnának, nekik viszont mindössze 70 napjuk van erre. „A filmkészítés kompromisszumkötések sokasága, én pedig nagyon nehezen kötök kompromisszumot. Nem szeretek rohanni, de itt nagyon feszített tempóban kell dolgoznunk. Naponta fel kell vennünk legalább 5-6 percnyi anyagot”. De azt mondja, a feladatuk az, hogy a nehézségekből erényt kovácsoljanak.

A sorozatot például digitális nyersanyagra forgatják, ami egyrészt jóval olcsóbb, másrészt lehetővé teszi, hogy később számtalan digitális trükkel feldobják a leforgatott anyagot annak érdekében, hogy elérjék azt az álomszerű hangulatot, ami a Fehér Béla-regényt jellemzi.

Digitális trükkel kap majd például agyart az a vaddisznó is, amit egy állatsimogatóból hoztak a forgatásra, és ami a Kőszegi Ákos által megformált Matyiő arcába szuszogott, a tervezettnél jóval közelebb, nagyjából két centire. „Azt gondolom, hogy azt a jelenetet körbe kell majd adni a világ színitanodáiban, mert azt az őszinte rémülettel vegyes profizmust tanítani kellene, ahogy erre a szituációra Ákos reagált” – meséli a rendező.

Bár a forgatásnak még a felénél sem tartanak, a fóti helyszínen a sorozat végkifejletét veszik fel. „A több szálon futó történet szereplői ezen a helyszínen találkoznak össze, asszonyok esnek a vízbe, és lövések is dörrennek, de ennél többet nem árulok el” – titokzatoskodik Rudolf Péter, holott mint ő maga is mondja, erre tulajdonképpen semmi szükség, hiszen a regény közkézen forog.

Szótárt a színészeknek!

De Haumann Péterből, aki Vödric Demetert, a híres pozsonyi cukrászt alakítja, sem lehet ennél sokkal többet kiszedni. „Én ma másztam ki a tóból, de csak holnap fogok beleesni”– mondja viccesen, majd meglegyezi magát. A fóti kastély előtt ugyanis forr a levegő, a fű kiégett, a stáb néhány napernyővel próbálja enyhíteni a kánikulát.

„Ez az átkozott hőség hihetetlen próbatételnek teszi ki az egész stábot. Most olvastam egy pár napja, hogy a lovaknak 15 percenként árnyékba kéne vonulniuk. Hát erről itt szó sincs, volt olyan nap, hogy a lovak reggel fél tíztől délután fél hatig álltak a napon velünk együtt, úgyhogy segítettem nekik – miután kollégákról van szó –, hogy legalább a böglyöket elhajtsam róluk, attól ne szenvedjenek” – mondja együttérzően Haumann Péter.

Azt mesélik, hogy a múlt héten, a 40 fokban egy kaszkadőr olyan rosszul lett, hogy mentőt kellett hívni hozzá. Pedig a történet szerint még csak május van, így nem véletlenül üldözik a sminkesek a leállások között a szereplőket, így a főszereplő Swappach őrnagyot alakító Lengyel Tamást is, aki vastag posztókabátjában alaposan megizzad. „A hőséget úgy szoktuk átvészelni, hogy szarvasbőrt vizezünk be, és azt tesszük a tarkónkra meg a csuklónkra, az néhány másodpercig segít” – avat be a kulisszatitkokba.

„A forgatás előtt két hétig folyamatosan azt gyakoroltam, hogy hogyan kell mozogni a derekamra kötött karddal, hogyan kell vele leülni, járni, de hát még így is néha beleakad a lábam. Egy katonát kell alakítanom, akinek nagyon más a neveltetése, az előélete, a tartása és főleg a beszéde, mint amilyen szerepeket én eddig alakítottam, de azt gondolom, hogy minden karakter eljátszásához arra van szükség, hogy megtaláljuk annak az embernek a személyes igazságát, és ha ez megvan, akkor már bele lehet bújni a bőrébe” – mondja Lengyel.

A Kossuthkifli nyelvezete azonban nemcsak Lengyel Tamásnak okoz kihívást, a regény egy Jókai Mór-paródia, tele dagályos leírásokkal, népi trágársággal, megfűszerezve korabeli német divatkifejezésekkel, és jó néhány olyan szóval, amit valószínűleg Fehér Béla talált ki.

Rudolf Péter elmondása szerint 40-50 tételes szótárat kellett a színészeknek mellékelnie a forgatókönyvhöz, „ami már önmagában humorforrás lesz a számtalan helyzetkomikum mellett”. De ennek ellenére nem mondaná rá, hogy ez vígjáték. „Azért próbálkoztunk olyan szószerkezetekkel meghatározni a műfaját, mint vadromantikus road movie, intellektuális Gyalog galopp, Rejtő Jenős beütésű filozofikus mű, mert ez mind-mind benne van, és én örülök is neki, hogy ennyire eklektikus. Ez volt a vonzó nekem, és remélem, hogy ez lesz a vonzó a nézők számára is”. Rudolf Péter ezzel kétségkívül felcsigázott egyébként, kíváncsiak lettünk, milyen lesz a Gyalog galopp egy még intellektuálisabb kiadásban.

Amikor a haza veszélyben van?!

„Kérek egy szöveg nélküli járópróbát, hogy megnézzük, Eszter merre indul, és hova jut” – hangzik az utasítás, mire a színészek azt felelik, hogy inkább szöveggel csinálnák, mert úgy egyszerűbb. „Rendben, akkor szöveggel, de érzelmek nélkül” – mintha ezen bármi energiát meg lehetne spórolni ebben a hőségben.

Szacsvay László, aki Cselőtei Mátét, a fóti gróf inasát alakítja, és egyetlen forgatási napra érkezett a produkcióhoz, kedvesen beinvitálja a kastélyba Thalvizer Karola grófnőt (Nagy-Kálózy Eszter), Estillát (Trokán Nóra), Görbekerti Jeromost (Scherer Péter) és Swappach őrnagyot (Lengyel Tamás), majd a gróf úr távolléte ellenére szufléval és lúdmájjal kínálja a vendégeket.

Lengyel Tamásnak azonban még a próbán sem sikerül érzelemmentesen reagálnia erre a helyzetre, akkora beleéléssel mondja, hogy „semmi szuflé, semmi lúdmáj, erre most nincs időnk!”, hogy azonnal átérezzük a végkifejlethez vezető drámaiságot, amit csak tetéz Szacsvay felajánlása, hogy akkor legalább igyanak egy kis frissítőt a filagóriában.

„Nicht filagória, nicht frissítő, frissek vagyunk!” – hangzik Lengyel csattanós válasza. „Akkor legalább tekintsék meg a pompás angolkertet” – feleli Szacsvay. „Amikor a haza veszélyben van?! Hovatovább oroszok legelik le az angolkertjét!” – fenyegetőzik az őrnagy. Az inas utolsó próbálkozása a csónakázás felajánlása, ami úgy tűnik, hogy az őrnagy pattogása ellenére a későbbiekben megtörténik, hiszen a drámai csúcspont a tavon következik majd be.

Az élesben előadott jelenetet nem sikerül felvenni, mivel a nagy hőséget nem bírják a kamerák aksijai sem, „elájultak”. Rudolf Péter ettől persze meglehetősen ideges, de a leállásban legalább meg lehet igazítani Nagy-Kálózy Eszter szupertitkos sminkjét (csak hátulról lehetett fotózni).

Végül, harmadik próbálkozásra csak sikerül felvenni a jelenetet, az őrnagy oldalán csak úgy csattan a kard, ahogy nagy felháborodásában hátat fordít a csónakázására vágyó úri társaságnak. És bár reménykedünk benne, hogy ezután még egy jelenetbe belenézhetünk, csalódnunk kell, ugyanezt felveszik hátulról is, hogy Lengyel feldúlt arca és az utána induló grófnő engesztelő tekintete is meglegyen képben.

James Bond az erotikáról is gondoskodik

„Az én szerepem a mozgatórugója a cselekménynek, egy feltételezett császári összeesküvést próbálok leleplezni, és utol akarok érni két általam spionnak tartott személyt” – mondja Lengyel. Majd hozzáteszi, hogy „Swappach őrnagy egy nagyon elvhű, Kossuth-párti, komplexusokkal teli katona, aki egyben persze hősszerelmes is, legalábbis a maga módján, ugyanis a forradalom győzelme előrébb van nála prioritásban, mint a szerelem”.

Filmbeli partnere, az Estillát alakító Trokán Nóra azonban nyugodtan viseli a katona zavart viselkedését az intim helyzetekben, igazi naivaként áll a hintó mellett, csillogó szemekkel bámulva személyes hősét. De nem kell aggódni, szerelmi fűtöttségben így sem lesz hiány, arról Kőszegi Ákos gondoskodik majd, aki Dalfalvi Matyiőt, a császári titkosszolgálat tagját alakítja.

„Én egy ügynök vagyok, mondhatni egy 19. századi James Bond, aki nem retten vissza semmilyen akciótól, pedig elrabolják, megverik, összezárják egy szamárral, menekül egy vaddisznó elől, lőnek rá, és robbanások kísérik az útját" – mondja Kőszegi Ákos. Ez az egyetlen olyan karakter, akinek a személyisége fejlődik a történet során. „Matyiő nem hitből vagy elkötelezettségből császári titkosszolga, hanem mert nagyon ért a szakmájához, de a történet alatt meginog a bizalma a felettesében, Swappach Ferdinándban (Reviczky Gábor), ezért onnantól kezdve már csak a saját élete megmentésére koncentrál. Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy sütögesse a saját pecsenyéjét, vagy hogy kokettáljon az úton lévő hölgyekkel, sőt akár férjes asszonyokkal is liezonba keveredjen”.

Arra a kérdésre azonban, hogy a Nagy-Kálózy Eszter alakította Karolina grófnő is a hódításai közé tartozik-e majd, nem kapunk egyértelmű választ. A színésznő szerint viszont a grófnő így is „szeretethető karakter, egy olyan nő, akiben van szív, humor és önirónia, aki próbál eligazodni ebben a fenekestül felfordult világban annak ellenére, hogy ő maga vénkisasszony maradt egész életében. Nagyon érzékeny szereplőnek tartom a grófnőt, aki hatalmas empátiával tudja kezelni a körülötte lévők érzelmi hullámzásait” – mondja.

Nála azonban valószínűleg sokkal vidámabb karaktere lesz a sorozatnak a kocsis Batykó, illetve az őt alakító Kálloy Molnár Péter, aki biedermeieres szakállal, bajusszal, hatalmas pocakkal alig felismerhetően várja a rét melletti fák árnyékában, hogy szólítsa a rendező. „Batykót a postakocsival együtt, fegyverrel téríti el Swappach őrnagy, de nagyon jól érzi magát ebben a sztoriban, annak ellenére, hogy egy kötéllel a nyakában kell megtennie az utat, hogy meg ne szökjön. Ez egy szerethető figura, egy valós figura, azok az igazságok, amiket ő, a maga egyszerű módján megfogalmaz egy-egy találó mondatban, mindig tanulságosak és rendkívül szellemesek is egyben. Érdekes belebújni egy ilyen agyba, rájönni, hogy hogyan gondolkozik. Egy kicsit olyan nekem ez a forgatás, mint újra gyereknek lenni, ámulok ezen a világon, hogy milyen más, és mégis mennyire emlékeztet arra, ami ma van”.

A régi nagy filmezések zamata

A forgatás azonban nemcsak őt hozza ámulatba, hanem a sorozat többi főszereplőjét is. Haumann Péter szerint például „a régi nagy filmezések zamata jön most itt vissza”, de nem szűkölködik a dicsérettel Kőszegi Ákos sem, aki szerint annyira egy srófra jár az agyuk Rudolf Péterrel, hogy a rendező nem egyszer pont úgy komponál meg egy-egy jelenetet, ahogy ő azt a regény olvasása közben elképzelte.

Nagy-Kálózy Eszter szerint is jó látni, hogy készül ma ilyen produkció. „Én is forgattam már történelmi filmeket, de ilyen nagyszabásút még nem. A rendszerváltás előtt volt egy legendás korszak, amikor olyan nagy történelmi filmeket, sorozatokat készítettek a tévébe olyan nagyszerű rendezők, mint Várkonyi Zoltán vagy a Zsurzs Éva, akiknek a munkáin egy egész generáció nőtt fel, és alakította ki a történelemhez való viszonyát. Én erről színészként lecsúsztam, de persze mindig szerettem volna, hogy egyszer én is részt vehessek egy ilyen munkában, és most végre eljött a pillanat”.

De ha érintettsége okán Rudolf Péter feleségének nem is akarnánk ezt elhinni, akkor Lengyel Tamás szavai jelenthetnek garanciát arra, hogy talán végre minőségi sorozat készül Magyarországon. „Mindig nagyon komoly kihívás egy ismert regény megfilmesítése, de én azt tapasztalom, hogy ez a megvalósítás nagyon közel lesz az eredetihez. Nekem nem volt még alkalmam kalandfilmben játszani, sőt történelmi, kosztümös filmben sem, koromnál fogva nem tudom, hogy milyen volt régi, nagy magyar filmekben játszani, de azt látom, hogy itt nem akarják a hadsereget három lovon billegő huszárral megúszni. Mi száz nemzeti egyenruhába bújt hagyományőrzővel forgattunk a múlt héten egy grandiózus jelenetet, döbbenetes élmény volt”.

Hogy a képernyőn is döbbenetes lesz-e a hatás, legkésőbb jövő ősszel kiderül az m1-en.

Forrás: http://index.hu/kultur/media/2013/08/15/magyar_james_bond_mentheti_meg_a_sorozatgyartast/
Módosítás dátuma: 2013. augusztus 15. csütörtök, 14:37  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Az IKSZ félévzáró politikai estje

A nyáresti időpont ellenére, közel ötven IKSZ-es gyűlt

Megnyitó beszédében Azbej Tristan, az IKSZ alelnöke számolt be a szervezet rohamos mennyiségi és minőségi bővüléséről, és rámutatott, hogy a csatlakozó fiatalok ösztönösen ráéreznek a kereszténydemokrata eszmeiségre.

A folytatásban Vida Zoltán, II. kerületi IKSZ elnök számolt be a Lengyel-Magyar Összetartozás programsorozatról. Megismerhettük a zarándoklatokat és országos rajzpályázatot is magába foglaló, nagysikerű program hátterében álló hatalmas szervezőmunkát, és szó esett az IKSZ-esek segítségnyújtásáról is.

Ezután Rétvári Bence államtitkár, az IKSZ volt elnöke baráti hangvételű előadásban beszélt a kormányzással kapcsolatos személyes élményeiről és meglátásairól, majd az elnökség részéről Stágel Bence, Törcsi Péter és Gaal Gergő mondott el vitaindító gondolatokat a fiatal kereszténydemokráciáról, a szervezeti működésünk aktivizálásáról, és helyünkről a jobboldali szövetségben.

A kialakult vita minden jelenlevőt megmozgatott és a program hivatalos lezárása után a késő esti órákba nyúlva folytatódott. Abban a legtöbb résztvevő egyetértett, hogy az IKSZ egyik küldetése, hogy integrálja a közéletbe beleszólni kívánó keresztény közösségeket, és egyben önmaga is integrálódjon az átfogó polgári és nemzeti szövetségi rendszerbe.

Utóbbit kompromisszumképesen, de a karakterünk megőrzése mellett kell tennünk, és az olyan értékek következetes képviselete mellett, mint a: családpártiság, a nemzeti összetartozás gondolata, az élet és a teremtett világ védelme. Nem szabad ugyanakkor elvesznünk a kereszténydemokrata eszmeiség fennkölt megfogalmazásában; a világnézetünknek továbbra is konkrét kezdeményezésekben, és általában az élet és a politika leggyakorlatiasabb dolgaiban kell megmutatkoznia.

Azbej Tristan
Észak-Magyarországi Régióért felelős alelnök