FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Márai-program - Biztos korrekciók, bizonytalan büdzsé

Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

Ősztől ötszáz új cím az olvasóknak

A terveknek megfelelően, időarányosan valósul meg a könyvkiadást, a hazai és határon túli magyar könyvtárak könyvellátását segítő Márai-program első fordulója, tudtuk meg Ramháb Máriától, a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) irányító bizottság tagjától.


A szakember, aki egyébként a kecskeméti megyei könyvtár igazgatója, gondozza a mecénás szervezetnél a hazai könyvszakma eddigi legjelentősebb projektjét. A könyvkiadók nyolcezer (!) címjavaslata alapján az NKA két szakmai testülete, a szépirodalmi és a tényirodalmi kollégium nyár elejére összeállított két 250-250 címből álló listát, amelyről a programban részt vevő bibliotékák rendelhettek példányokat. Mire azonban ez a rendelés megtörténhetett, az eredetileg egymilliárd forintra tervezett éves Márai-keret a kormányzati pénzügyi zárlatok miatt „lefogyott” 400 millióra, ezt kellett fölosztani közel hatszáz könyvtár között.

A lapunk által megkérdezett kisebb-nagyobb kiadók képviselői így is általában kedvezően nyilatkoztak a program eddigi működéséről, mondván: végre pénz került a rendszerbe, mert az állami könyvtámogatások az utóbbi években jelentősen megcsappantak. Első lépésként a kiadói raktárakban levő, értékes kiadványok kerülnek át a könyvtári polcokra hamarosan, ez azonban kevésbé serkenti új művek jövőbeli megjelentetését – említik, különösen nem segíti a végveszélybe került hazai szakmai, tudományos könyvkiadást. A listára került kiadóknak 25 százalékos engedményt kellett adniuk a könyvek (akár több évvel ezelőtt kalkulált) árából, ezenkívül további súlyos százalékokat a bonyolítást vállaló Könyvtárellátónak. Azok a kiadók pedig, akiknek nem került föl könyve aMárai-listára, vagy legföljebb csak egy-kettő, mellőzöttségüket kifogásolják, megjegyezve: „megint a nagyok jártak jól”.

Ramháb Mária információi szerint mindössze nyolc könyvtár nem vette igénybe a rendelési lehetőséget (zömmel határon túliak), de minden kiadó sem szállított még – jelenleg 72 bibliotékába mintegy 25 ezer kiadvány (könyv, hangoskönyv) érkezettmeg, de folyamatos a szállítás és a kifizetés. Az NKA bizottságának tagjai is úgy vélik, az eddigi tapasztalatok alapján célszerű lenne változtatni néhány szabályon. Túlságosan merev előírás például, hogy a könyvtáraknak fele-fele arányban kell megosztaniuk a nekik felajánlott pénzkeretet tény- és szépirodalmi művek megrendelései között. Különösen indokolatlan megkötés ez a szakkönyvtárak esetében, ahol nem szépirodalmat kínálnak.

 A kiadóknak is nagyobb esélyeket lehetne adni azáltal, hogy legközelebb nem ötszáz, hanem ezer címet vesznek föl a Márailistára. Fölmerült, hogy a nyolctagú tény irodalmi kollégiumbanmindössze egyetlen képviselője van csak a természettudományoknak – vélhetően emiatt szorul háttérbe ez a terület a címlista összeállításánál –, az arányt javítani kellene. Elképzelhető az is, hogy a két kollégium összevonva, két albizottságban fog működni. A jelenlegi kollégiumok tagjainak megbízása jövő év elején jár le, akkor lehet korrekciót végrehajtani – említi a bizottsági programfelelős, aki ígéri, külön megvizsgálják a Könyvtárellátó eddigi közreműködését, és egyetért a kiadókkal abban is, hogy egyre több új könyv, kiadói tervekben szereplő kiadvány megrendelését kell támogatni a jövőben.

Az NKA-nál tervezik, hogy még az idén meghirdetik a Márai-program második fordulóját a korrekciókkal, amelyeket Jankovics Marcell bizottsági elnök Réthelyi Miklós miniszter elé terjeszt. Az újabb forduló lebonyolításának azonban nincs fedezete ebben az évben. Ezért a megvalósítás csak a jövő évi Márai-büdzsé terhére lehetséges. Kedvező fejlemény viszont, hogy a vártnál nagyobbnak ígérkezik a szerencsejáték-adó idei bevétele, ezáltal nőhet az NKA-t megillető hányad, amelyet a szervezet kollégiumai között fognak fölosztani. Azzal kapcsolatban azonban még nincs hírünk, hogy ha – a miniszterelnök minapi bejelentése nyomán – fölemelik a szerencsejáték-adót, nőni vagy csökkenni fog-e az NKA kultúratámogatásra fordítható pénze.

V. Gy.|     Népszabadság| 

Módosítás dátuma: 2011. szeptember 07. szerda, 07:24  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Romastratégia: a megfelelő hozzáállás hiányzik leginkább
„Az EU-elnökség egyik legfontosabb eredménye, a cigány keretstratégia megalkotása” – nyitotta meg az Európai romastratégia a gyakorlatban című előadást Csuday Balázs ENSZ-nagykövet, a beszélgetés moderátora.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bevezetőjében elmondta, nehéz úgy beszélni a romákról, hogy nincsenek jelen. Balog Zoltán hozzáfűzte, ez a megállapítás csak az előadásra érvényes, hiszen a munkafolyamatokban, a politikában a romák is képviseltetik magukat és érdekeiket. Az államtitkár kiemelte, nemzetstratégiai probléma, hogy Magyarországon a születési ráta a romák körében jóval magasabb a magyarokénál; a hátrányos helyzetű gyermekek között minden második cigány. „Még nem fogtuk fel a probléma súlyát; ez egy belső Trianon: túl kicsinek érezzük országunkat, mégis mintha lemondtunk volna az egykori területek egy részéről” - jegyezte meg a politikus. „Az ilyen területeken szegregáció alakult ki – nem faji értelemben -, innen kivonult az állam, itt bontakoznak ki a konfliktusok. A területi leszakadással az a baj, hogy itt pangani fog a gazdaság, megindul a »latin-amerikanizálódás«” - fűzte hozzá.

Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője beszámolt róla, hogy szervezetük 2001 óta működik, és nemcsak a cigányság, de a magyarság felkarolása is céljuk. Erre a célra külön cigány-misszióval foglalkozó részleget indítottak fő munkaterületeiken, Nagyváradon illetve Bihar megyében. „A segítségnyújtást sokan próbálják ellehetetleníteni, ellenérzés vált ki magyarokból és cigányokból is. Mi – ezért is - nem az okokat keressük, nem vonunk kérdőre senkit; mi a problémákat kívánjuk megoldani.” Nagy József Barna megjegyezte: délutánonként ő maga is cigánygyerekeknek tart napközit, aminek eredményeképpen nyolc fiatal jutott el az egyetemi oktatás szintjéig. „A cigányság hagyományai lassan eltűnnek, a nyelv és a cigányzene is elfelejtődik. Mi próbáljuk mindezt visszaadni, pedig ez nem a mi feladatunk lenne” - jegyezte meg a misszióvezető. Kiemelte, a cigány kultúrában sok dolog van, amire büszkének lehet lenni, „kultúra, öntudat nélküli rétegeket viszont nem lehet megsegíteni”.

Nagy József Barna legfontosabb célként a magyarok és a romák közös pontjainak megtalálását nevezte meg. „Romániában nem látom az állam és az egyház támogatási szándékát a romák felé” - hangzott el. Nagy József Barna hozzátette: ezeken a területeken inkább a problémák szőnyeg alá söprése folyik. A szervezetnek egyébként jelenleg nincs lehetősége fejlődésre, holott az igény erre óriási lenne.

Balog Zoltán államtitkár szerint meg kell különböztetni az attitűdöt, a hozzáállást: „nem mindegy, hogy emberbarátként, vagy kötelességből nyújtunk segítséget”. A politikus azt is elmondta, a jó politika egy hátrányból – ami Magyarországon nagy hátrány – előnyt kovácsol. „A stratégia végrehajtásához azonban ember kell, méghozzá olyan, aki megfelelő hozzáállással rendelkezik. Ez utóbbi hiányzik ma leginkább Közép-Európában” - fűzte hozzá. Balog felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos e téren a keresztény üzenet, mely a testvériséget, az egyenlő jogokat hirdeti. „Ha az egyházakat és az egyéni indíttatásból segíteni akaró embereket ebből a feladatból ki akarjuk hagyni, akkor halálra ítéltük a roma stratégiát” - fejezte be.

Egy néző kérdésére Balog Zoltán úgy felelt, „amennyiben az állam juttatásokat ad, azért ellenszolgáltatásokat várhat”, példaként az iskolalátogatási kötelezettséget hozta. „Azokat a családokat kell támogatni, akik a segítség mellett munkát is vállalnak” - zárta le az államtitkár.

Bánlaki D. Stel