FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Komposztálás

Olvasóink értékelése: / 3
ElégtelenKitűnő 
A komposztálás olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. Elsősorban a mezőgazdasági üzemekben és a kertészetekben alkalmazzák.

A komposzt olyan morzsalékos, sötétbarna, földszerű, magas szervesanyag tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból jön létre mikroorganizmusok valamint talajlakó élőlények (pl. gombák, férgek, giliszták) közreműködésével, megfelelő mennyiségű oxigén és nedvesség jelenlétében.

A komposztálás célja a hulladékmennyiség csökkentése. Magyarországon az évente termelődő, egy főre jutó 450-500 kg hulladék 30%-a olyan szerves anyag, amelyet egyszerűen és olcsón komposztálni lehet. A komposztálás további célja a talaj javítása, a szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a termőföldbe.

Komposztálható anyagok közé tartoznak a konyhai hulladékok (pl. zöldség, gyümölcs, teafű, tojáshéj), háztartási hulladékok (pl. kezeletlen papír, pamut, rongy), kerti hulladékok (pl. gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek, amelyeket célszerű összeaprítani a gyorsabb komposztálódás érdekében, valamint egyes gyomnövények virágzás előtt, szalma, elszáradt növények, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor), egyéb hulladékok (pl. kartonpapír, fa, hamu, elhervadt virágok, megunt növények), növényevő állatok ürüléke (amelyet a szagok elkerülése végett célszerű szénával jól elkeverni, vagy vastagabb növényi réteg alá elhelyezni).

Nem komposztálható anyagok közé tartoznak a szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, gumi), műanyag szatyrok és evőeszközök, főtt ételek maradékai, hús, csont (fertőzés veszélye miatt), fertőzött beteg növények, húsevő állatok ürüléke, állati tetemek (szintén a fertőzés veszélye miatt), valamint az építési törmelékek, festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék, vegyszerek, veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak környékéről származó fű és falevél, továbbá elemek, akkumulátorok), illetve a radioaktív hulladékok.

A komposztot kiegészítő anyagokkal szokták összekeverni, ilyen kiegészítő anyag lehet például a mészkőőrlemény, lápi mész, mészhidrát vagy oltott mész, zeolitőrlemény, csontliszt, vérliszt, granulált baromfitrágya, kis mennyiségben rozsdás fém (pl. vasreszelék), műtrágya.

 

A komposztálás lépései

1. Aprítás:

A gyors lebomlás érdekében a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítják.

2. A komposztáló feltöltése:

A levegőzés biztosítása érdekében a komposztáló aljára célszerű durvább anyagot, például faaprítékot tenni. A folyamat gyorsabb beindításához erre egy kevés kész komposztot tesznek. Majd erre kerülnek a konyhából és a kertből kikerülő különböző szerves hulladékok. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, azaz szénben gazdagabb anyagokat kell rétegezni. Adalékanyagok (föld, kőzetliszt vagy szilikátásványok: zeolitok, riolittufa) adagolásával javítják a komposzt minőségét, valamint megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is.

3. Keverés:

A komposzt készítésnél fontos a keverés és az átrakás. A komposzthalmot a bomlási folyamat első szakaszának végén (5.-6. hét) jól össze kell keverni. A jobb minőségű komposzt eléréséhez a keverést 3-4 havonta célszerű ismételni.

A komposztálásnál oda kell figyelni a megfelelő oxigénellátásra. Fontos a levegős tárolóhely biztosítása, valamint lazító anyagok (szalma, ágnyesedék) bekeverése. Ha a nyersanyag levegőtlenné válik, nemkívánatos baktériumok szaporodnak el benne, melyek hatására a komposzt bűzlő, rothadó masszává válik. A komposztáló számára előnyös az árnyékos, jó vízelvezetésű hely.

Fontos a megfelelő nedvességtartalom, mivel kevés nedvesség esetén a mikroorganizmusok szaporodása megáll, így a lebomlás nem indul be, vagy abbamarad. Túl sok víz esetén nem lesz elegendő oxigén a rendszerben, mivel kiszorítja a részecskék közötti térből a levegőt, ennek következtében a szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, amelyet kellemetlen szag jelez.

A megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány) is fontos szempont, mivel a mikroorganizmusok jó életműködéséhez megfelelő mennyiségű szénre és nitrogénre van szükség. Ezt a nitrogénben gazdagabb zöld-, és szénben gazdagabb fás hulladékok keverésével lehet elérni. Ideális esetben a széntartalom 25-30-szor több, mint a nitrogéntartalom.

Komposztálásra előnyt jelenthet a csirkék tartása is, mivel a rovarok, lárvák és gyommagvak felcsipegetésével tisztán tartják a kertet, emellett a csirketrágya javítja a komposzt minőségét is. Frissen nem célszerű felhasználni, mert "megégeti" a növényeket, ezért komposztálnunk kell. A portalanított, "használt" szalmaalom azonban a komposzt fontos alkatrésze, mely nitrogénben gazdag, így segít a megfelelő C/N arány kialakításában, és segítségével jó minőségű komposzt képződik, optimális C/N arányt (25-30) eredményezve. A baromfi trágya önmagában sok nitrogént tartalmaz, így ennek felhasználása által a felesleges nitrogén a talajból elillanna ammónia formájában. A szalma önmagában nehezen komposztálódna a magas széntartalma miatt. A kettő keverékéből létrejövő használt alomból készült komposzt C/N aránya pont megfelelő lesz! A magas nitrogén tartalom segíti a hőmérséklet növekedését a komposzt halomban, ezzel gyorsul a komposzt érése. A gyakran forgatott komposzt 5-6 hónap alatt megérik.

 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Az Orbán-kormány a fiatalok művelődését is pénzkérdésnek tekinti?

Ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz számára semmi sem szent: a jövő nemzedékét jelentő fiatalok művelődésén is képes spórolni – közölte Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Ifjúságpolitikai Kabinet vezetője.

A közelmúltban életbe lépett kormányrendelet alapján megszűnt a fiatal, 26 év alatti diákcsoportok azon lehetősége, hogy ingyenesen látogathassák az állami fenntartású múzeumok tárlatait. Farkas Gergely szerint ez a lépés várhatóan nagyon sok diák - például az osztálykirándulással egybekötött - múzeumlátogatását akadályozza meg a jövőben.

Bővebben...