FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Törökök vették a kaposvári buszgyártót

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Öt év alatt hét és fél milliárd forintból kívánja fejleszteni az üzemet, és mintegy 200 embert kíván foglalkoztatni – mondta a befektetést tervező török befektető a KaposPontnak. A török Metyx venné meg a nagy múltú buszgyártót.

A lap értesülései szerint elsősorban az egykori NABI szakembereit szeretnék foglalkoztatni. A török befektető ugyanis az amerikai buszgyárat vette meg. A tulajdonos a Kapospont számára exkluzív interjút adott, amelyben elmondta: 7 és fél milliárd forintot fektetnek be. Brazília helyett választották Kaposvárt.

A Metyx törökországi gyárában úgynevezett kompozit műanyaggal dolgoznak, „amivel csak nagyon kevesen tudnak a világon” – írja a KaposPont. Az egykori NABI szakemberei a kevesek egyike. Ezért is szeretnének Kaposváron terjeszkedni.

Nem volt a terveink között, vagy a költségvetésben egy magyarországi bővítés, de amikor láttam, hogy hogyan dolgoznak itt az emberek és mit állítanak elő, annyira izgatott lettem, hogy felülírtunk minden tervünket és a korábbi terveinket Brazíliával kapcsolatban legalább két évvel odébb toltuk

– avatta be a részletekbe a KaposPontot a Metyx tulajdonosa, Ugur Ustunal. Kaposváron elsősorban szélerőműlapátokat gyártanának. A tulajdonos elmondása szerint ugyanis „a szélenergia használata nagyon terjed”. A lapátok pedig kompozit műanyagból készülnek.

„Az elmúlt hónapokat azzal töltöttük, hogy megpróbáljunk a NABI-ból elbocsátott embereknek munkát szerezni. Az amerikaiak korábban jelezték eladási szándékukat, ekkor bukkant fel a török befektető” – mondta Kaposvár polgármestere, Szita Károly.

A tervek szerint 20-25 emberrel kezdenék meg a munkát Kaposváron. A tulajdonos azt is elárulta, hogy 5 év alatt 7 és fél milliárd forintból fejlesztenék a gyárat. A későbbiekben pedig összesen 200 embert vennének fel.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2013/11/15/torokok_vettek_a_kaposvari_buszgyartot/
Módosítás dátuma: 2013. november 15. péntek, 10:55  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Romastratégia: a megfelelő hozzáállás hiányzik leginkább
„Az EU-elnökség egyik legfontosabb eredménye, a cigány keretstratégia megalkotása” – nyitotta meg az Európai romastratégia a gyakorlatban című előadást Csuday Balázs ENSZ-nagykövet, a beszélgetés moderátora.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bevezetőjében elmondta, nehéz úgy beszélni a romákról, hogy nincsenek jelen. Balog Zoltán hozzáfűzte, ez a megállapítás csak az előadásra érvényes, hiszen a munkafolyamatokban, a politikában a romák is képviseltetik magukat és érdekeiket. Az államtitkár kiemelte, nemzetstratégiai probléma, hogy Magyarországon a születési ráta a romák körében jóval magasabb a magyarokénál; a hátrányos helyzetű gyermekek között minden második cigány. „Még nem fogtuk fel a probléma súlyát; ez egy belső Trianon: túl kicsinek érezzük országunkat, mégis mintha lemondtunk volna az egykori területek egy részéről” - jegyezte meg a politikus. „Az ilyen területeken szegregáció alakult ki – nem faji értelemben -, innen kivonult az állam, itt bontakoznak ki a konfliktusok. A területi leszakadással az a baj, hogy itt pangani fog a gazdaság, megindul a »latin-amerikanizálódás«” - fűzte hozzá.

Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője beszámolt róla, hogy szervezetük 2001 óta működik, és nemcsak a cigányság, de a magyarság felkarolása is céljuk. Erre a célra külön cigány-misszióval foglalkozó részleget indítottak fő munkaterületeiken, Nagyváradon illetve Bihar megyében. „A segítségnyújtást sokan próbálják ellehetetleníteni, ellenérzés vált ki magyarokból és cigányokból is. Mi – ezért is - nem az okokat keressük, nem vonunk kérdőre senkit; mi a problémákat kívánjuk megoldani.” Nagy József Barna megjegyezte: délutánonként ő maga is cigánygyerekeknek tart napközit, aminek eredményeképpen nyolc fiatal jutott el az egyetemi oktatás szintjéig. „A cigányság hagyományai lassan eltűnnek, a nyelv és a cigányzene is elfelejtődik. Mi próbáljuk mindezt visszaadni, pedig ez nem a mi feladatunk lenne” - jegyezte meg a misszióvezető. Kiemelte, a cigány kultúrában sok dolog van, amire büszkének lehet lenni, „kultúra, öntudat nélküli rétegeket viszont nem lehet megsegíteni”.

Nagy József Barna legfontosabb célként a magyarok és a romák közös pontjainak megtalálását nevezte meg. „Romániában nem látom az állam és az egyház támogatási szándékát a romák felé” - hangzott el. Nagy József Barna hozzátette: ezeken a területeken inkább a problémák szőnyeg alá söprése folyik. A szervezetnek egyébként jelenleg nincs lehetősége fejlődésre, holott az igény erre óriási lenne.

Balog Zoltán államtitkár szerint meg kell különböztetni az attitűdöt, a hozzáállást: „nem mindegy, hogy emberbarátként, vagy kötelességből nyújtunk segítséget”. A politikus azt is elmondta, a jó politika egy hátrányból – ami Magyarországon nagy hátrány – előnyt kovácsol. „A stratégia végrehajtásához azonban ember kell, méghozzá olyan, aki megfelelő hozzáállással rendelkezik. Ez utóbbi hiányzik ma leginkább Közép-Európában” - fűzte hozzá. Balog felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos e téren a keresztény üzenet, mely a testvériséget, az egyenlő jogokat hirdeti. „Ha az egyházakat és az egyéni indíttatásból segíteni akaró embereket ebből a feladatból ki akarjuk hagyni, akkor halálra ítéltük a roma stratégiát” - fejezte be.

Egy néző kérdésére Balog Zoltán úgy felelt, „amennyiben az állam juttatásokat ad, azért ellenszolgáltatásokat várhat”, példaként az iskolalátogatási kötelezettséget hozta. „Azokat a családokat kell támogatni, akik a segítség mellett munkát is vállalnak” - zárta le az államtitkár.

Bánlaki D. Stel