FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Miért káros az avar és a kerti hulladék égetése?

Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 
Hulladékégetés

A hulladékégetés olyan folyamat, melynek során a hulladék anyagok hamuvá, füstgázzá és hővé alakulnak. A keletkezett hő felhasználásával elektromos áram is előállítható. A hulladékégetés során a hulladék tömege 80-85%-kal, térfogata pedig 95-96%-kal csökken, ezáltal jelentősen csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége és térfogata. A hulladékégetés különösen olyan országokban elterjedt (pl. Japán), ahol szűkösek a természeti erőforrások, és a rendelkezésre álló föld. Dániában és Svédországban a hulladékégetésből keletkező hőenergiát távfűtési rendszereknél hasznosítják.

A hulladékégetést, mint megoldást, csak a legvégső esetben alkalmazzák, mivel teljes egészében nem nyerhető vissza erőforrás a hulladékból. Emellett a hulladékégetés során különböző lebegő, szennyező anyagok kerülnek kibocsátásra, ezért sem mondható előnyös hulladék kezelési módszernek. Az értékes szerves-anyagból égetés során hamu keletkezik, amely csak korlátozottan alkalmas a talajerő utánpótlásra, nagyobb mennyiségben rombolja a talaj humuszkészletét.

A hulladékégetés további hátrányai:

- Egyes égetők nem üzemelnek elég magas hőmérsékleten ahhoz, hogy teljes egészében megsemmisítsék a hulladék vegyületeket.

- Régebbi technológiával üzemelő égetők olyan nehézfémeket bocsátanak ki, mint a króm, nikkel, arzén, higany, ólom stb.

- Az égetés során el nem égett szilárd hulladékok mérgező hatásúak, így azok ártalmatlanításáról más módon kell gondoskodni.

- Az égetők kibocsátása hozzájárul az üvegházhatású gázok kialakulásához, amelyek a klímaváltozáshoz vezetnek.

A levegő védelméről szóló kormányrendelet értelmében a hulladékégetés az illegális tevékenységek közé tartozik. A kerti hulladékégetés során vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, amely hatalmas légszennyezést okoz. A nagy szennyezést főleg az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, ezért a növényi részekben lévő szerves anyagok széntartalma csak részben oxidálódik, és a szén-dioxid (CO2) mellett mérgező szén-monoxid (CO) is keletkezik, mely belélegezve fulladást okozhat. Égetés során még további szennyező anyagok keletkeznek, mint például nitrogén-oxidok (NO, NO2), amelyek a tüdőt károsítják.

Egyszerűsített formában a kerti hulladékok égetésének folyamatát a következő sémával jellemezhetjük:

Valójában a növényi hulladékok égetése bonyolult fizikai és kémiai folyamatok együttese, amelynek során égéstermékek, hő és fény keletkezik. Az égés lényegében egy oxidációs folyamat, a levegő oxigénjével történő egyesülés, a hőfejlődést füst- és lángképződés és kisebb hangjelenségek is kísérhetik.

Az égés tényleges folyamata összetett kémiai reakció, melyben közbenső termékként szabad atomok és gyökök is létrejönnek termikus disszociáció következtében, melyek további láncreakciókat indíthatnak be.

Az égéstermékek között találhatók különböző szénhidrogének is, közülük számos anyag rákkeltő hatással rendelkezik. Az egyik legmérgezőbb vegyület a benzpirén (1. ábra), amely a kondenzált aromás szénhidrogének csoportjába tartozik, a molekulát öt hattagú aromás gyűrű építi fel. Ez a vegyület megtalálható a kőszénkátrányban és a kémények kátrányos lerakódásában is. A kátránygyártó munkások és kéményseprők körében gyakran előforduló bőrrákot is e vegyületnek tulajdonították, a feltételezést állatkísérletekkel igazolták. Ezt a foglalkozási betegséget megfelelő védőruházat alkalmazásával és az óvó rendszabályok betartásával ma már sikerült visszaszorítani.

A kerti hulladékokkal együtt elégnek a bennük lévő mérgező vegyszermaradványok (permetezőszerek, gyomirtó szerek) is. Gyakran keveredik a meggyújtott kerti hulladékok közé műanyag és egyéb háztartási szemét is, ezáltal tovább nő az egészségünkre káros légszennyező anyagok mennyisége. Az avar égetése során nagy mennyiségben keletkező szén-monoxid, aeroszol részecskék, és finom porszemcsék nagyban veszélyeztetik a lakosság egészségét. Ha egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, akkor a tevékenység alapértelmezésben tilos.

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ) 2014 végén fogadták el, az ezzel kapcsolatos rendelet (54/2014. BM rendelet) 2015. március 5-én lépett hatályba. Ez belterületi ingatlanok esetén tiltja a kerti hulladékok égetését, külterületi ingatlanok esetében pedig előzetes engedélyeztetéshez köti. További részletek a következő hivatkozásban találhatók: http://kmka.hu/index.php/koernyezet/38-termeszetvedelem/3272-uj-tzrendelet-hulladekok-szabadteri-egetese-tilos

Hulladékégető művek

A veszélyes és nem veszélyes hulladékok égetése a levegő, víz és talaj szennyezésével, valamint az emberi egészségre káros anyagok kibocsátásával járhat. Ennek csökkentése érdekében az Európai Unió szigorú üzemeltetési feltételeket és műszaki követelményeket ír elő a hulladékégető művek számára.

Ugyanezek a szabályok érvényesek az együttégető művekre is. Ez utóbbiak elsődleges célja az energiatermelés, vagy anyagi termékek előállítása. Ezek a berendezések működésük során tüzelőanyagként részben, vagy teljes mértékben hulladékot használnak fel

Komposztálás

A légszennyezés elkerülésére jó megoldás lehet a komposztálás. Előnye, hogy komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek, így értékes humuszhoz és növényi trágyához juthatunk. A kerti hulladékok nagy része és az avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át humusszá. A humusz tárolja és könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, amelyek a növények növekedéséhez szükségesek, emellett a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére és tárolására képes. A komposztálásnál fontos a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. A komposztnak közvetlen kapcsolatban kell lennie a talajjal, mivel a lebontó mikroorganizmusok abból költöznek bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények esetén akár több év is lehet.

Zöldjárat

A másik környezetbarát megoldást a zöldjárat jelentheti, melynek lényege, hogy a zöldhulladékot a háztartási hulladéktól elkülönítetten, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. által forgalmazott, külön erre a célra szolgáló zsákokban gyűjtik. Ezeket a közszolgáltató rendszeresen elszállítja.

 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés