FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A hamuzsír készítés és környezeti hatásai

Olvasóink értékelése: / 23
ElégtelenKitűnő 
A hamuzsír vagy más néven kálium karbonát egy fehér, könnyen málló szilárd só, amely vízben jól oldódik, alkoholban viszont nem. Nagyipari előállítása kálium-klorid elektrolízisével kezdődik, amelyből ezáltal kálium-hidroxid keletkezik. Ezután a kálium-hidroxidot szén-dioxiddal reagáltatják. Így keletkezik a kálium-karbonát, amelyet számos egyéb káliumot tartalmazó vegyület alapanyagaként is alkalmazzák.

2 KOH + CO2 → K2CO3 + H2O

Felhasználható szappan és üveggyártás alapanyagaként, valamint tisztítószerek összetevőjeként is. Laboratóriumokban vízmegkötő és szárító hatása miatt alkalmazzák. Savas környezetben nem alkalmazható. Ezenkívül néhány helyen (pl. Kínában és Magyarországon) használják még a konyhaművészetben. Élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák (E501 néven).

A hamuzsír Magyarország egyik legfontosabb exportcikke volt a 18. században. Más megfogalmazásban a hamuzsír házilag is előállítható enyhe lúg, amit sokféle módon fel lehet használni. Eredetileg fahamuból készítették. A hamuzsír elnevezése zsíros tapintásából ered. Lúgos tulajdonsága miatt a bőrt síkossá teszi. Vizes oldata erősen bázikus.

Előállításának módja:

A fa elégetésekor keletkező fahamut vízben áztatják, majd átszűrik. Az így keletkezett lúgos folyadék tisztító és fertőtlenítő hatású, amelynek mértéke a kálium tartalomtól függ. Erre a célra használtak gyümölcsfákat, de a legerősebb lúg a cserefa, bükkfa, akácfa és a kukoricaszár hamujából nyerhető ki.

A hamuzsír fertőtlenítés és tisztítás mellett zsíroldó és folteltávolító hatású. A természetbe visszakerülve teljesen lebomlik. Mivel a fa elégetésekor keletkező hamu sok értékes ásványi sót tartalmaz, ezért a termőföld fertőtlenítésére és visszatáplálására is alkalmas, valamint növényi kártevők ellen is jó. A fa bútoroknak, valamint padlónak a forró lúgos lemosása visszaadta eredeti színét és a fa mintázatát.  Zsíroldó hatása alkalmazható erősen szennyezett ruháknál, mosogatásnál, tűzhely tisztításnál, valamint felmosásnál is. A hamuzsír a szappanfőzés, üveggyártás és salétromfőzés nélkülözhetetlen vegyianyaga.

Az 1800-as évek második felében Magyarország vált Európában az egyik legnagyobb hamulúg beszállítóvá, ennek következtében 4 millió katasztrális hold erdőt irtottak ki a hagyományos munkaeljárásokhoz szükséges fahamu előállítása céljából. 1864-ben 36 865 mázsányi hamuzsírt szállítottak ki Ausztriába.
A kereskedelmi célú hamuzsírégetés elterjedésének Magyarországon nagy lendületet adott a fa rendkívül olcsó ára és az erdőkből származó haszonvétel lehetősége. A hamuzsírfőzés a bécsi udvar javaslatára terjedt el, melynek óriási bükkerdők estek áldozatul.

Hamuzsír előállítására elsősorban cserfát és bükkfát használtak. Az elégetett fából keletkezett hamut kilúgozták, ezután a lúgos oldatból a vizet elpárologtatták, végül a nyers hamuzsírt kiégették. A kilúgozás úgy történt, hogy a száraz fahamut nedvesítő ládákban vízzel meglocsolták és egy napig állni hagyták, majd kétfenekű hordókba merték. A hordók felső, sűrűn átlyuggatott fenekére szalmát hintettek, hogy a hamu fent maradjon, és ne kerüljön az alsó részbe. A folyadékot a hordókból a két fenék közötti csapon át lehetett leereszteni az alattuk lévő kádakba. Általában 26-32 hordó és kád állt egy sorban, amelyekhez egy vályún keresztül jutott el a víz. A hamuval megtömött hordóba annyi vizet engedtek, hogy az ellepje a hamut. A 24 órás állás után a kioldott lúgot a kádakba engedték. A feltöltést addig ismételték, amíg a lúgba tett tojás el nem merült. Az ilyen lúg töménysége megközelítette a 20%-os hamuzsírtartalmat.

 

A hamuzsírfőzés a 18. századtól terjedt el, ennek melléktermékét felhasználva fejlődött ki a szappanfőzés is. Ezeket a termékeket a helyi üveghutákban, illetve a textilfehérítés és festés, valamint gyapjúmosás során használták fel.

A legnagyobb mértékű erdőterület csökkenés 1848-1878 között történt hazánkban. Ez idő alatt 1,3 millió hektár erdőt irtottak ki átalakítva legelővé. Ennek megfékezése céljából 1879-ben léptették életbe az első erdőtörvényünket, amelyet csak a korlátolt forgalmú erdőkre sikerült kiterjeszteni, magánerdőkre nem.
A XIX. század végi gazdasági fellendülés és megélénkülő faexport következtében tovább folyt az erdőirtás, melynek súlyos ökológiai következményei lettek, amelyek még napjainkra is lényegesen kihatnak. Az erdős területek csökkenése és a túlzott mértékű legeltetés következtében sok helyen megindult a homok, így futó homok területek keletkeztek.


Az erdőirtások miatt a sík vidékek mélyebben fekvő részein megemelkedett a talajvízszint, így a területek elmocsarasodtak, amit fokoztak a hegy-domb vidékek vízgyűjtő területein végzett erdőirtások is, mivel így a lefutó csapadékvíz nagy mennyiségű termőtalajt mosott le (erózió), és jelentős árvizeket okozott. Ennek következtében a XIX. századra az Alföldön 2,3 millió hektár állandó és 1,5 millió hektár időszakosan víz borította terület alakult ki. A termőföldvesztést és az újabb népegészségügyi problémákat folyószabályozásokkal és lecsapolásokkal próbálták megoldani, ennek köszönhetők a másodlagosan elszikesedett területek, újabb deflációs károk (szélhordások), valamint a kiszáradt termőhelyek.
Az erdőirtások hatására a nagy kiterjedésű összefüggő zárt erdőterületek feldarabolódtak, méretük csökkent és több darabra osztódtak, így bekövetkezett fragmentálódásuk.

A hamuzsírfőzés jelentős fahasználatot és terjedelmes tarvágásokat idézett elő, melyek elsősorban a tölgy és bükkállományokat érintették.
A hamuzsír leggazdaságosabban a korhadó, lassan égő fa anyagából nyerhető, ezért ennek előállítására az őserdők bizonyultak a legalkalmasabbnak, így a XIX. század végéig megmaradt ősbükköseink ennek estek áldozatul.

Készítette: Zsoldos Anikó

Módosítás dátuma: 2015. május 18. hétfő, 20:11  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

2016. augusztus 31-én a Család-, Ifjúság és Népesedéspolitikai Intézet megszűnik. Az Erasmus+ Programiroda költözik.

Tájékoztatjuk kedves pályázóinkat és partnereinket, hogy a 1312/2016. (VI. 13.) kormányhatározat értelmében 2016. augusztus 31-én a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet megszűnik.

2016. szeptember 1-től a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet keretében működő Erasmus+ Ifjúsági Programiroda és az Eurodesk Magyarország feladatait a Tempus Közalapítvány veszi át.

Bővebben...