FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Digitálisan elérhető kódexek a 21. század könyvtárában

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
A könyveknek megvan a saját sorsuk. Meg a könyvtáraknak is. Mostanában leginkább az, hogy digitalizálódnak. Ez a trend a Magyar Tudományos Akadémia bibliotékáját sem kerülte el.

Az MTA Könyvtár és Információs Központ (KIK) Szakinformatikai Osztálya informatikus könyvtárost keres. Ez itt ugyan nem a munkaközvetítő rovat, de ez a hirdetés a legszemléletesebben mutatja, hogy az Akadémián digitális szelek fújnak. És ez még csak nem is most kezdődött.

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat 2013. 4. számában Téglási Ágnes az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgató-helyettese részletes cikkben fejtette ki, hogy miért történnek változások, és azok mifélék lehetnek. Azt írta többek között: „Az e-források térnyerése mellett a változás másik nagy előidézője a webkorszak, de különösen a web2 megjelenése. Ez a könyvtárak számára nemcsak azt jelenti, hogy megjelenünk a hálón, különböző közösségi oldalakon hírt adunk magunkról, hanem azt is, hogy teljesen ’kifordítjuk’ a könyvtárat és a weben keresztül teszünk mindent elérhetővé, az állományt éppen úgy mint a szolgáltatásainkat… könyvtári eszközeinket, forrásainkat és szakértelmünket oda kell eljuttatnunk, ahol a felhasználóink vannak, s ők egyre inkább a virtuális térben vannak. Ha a felhasználó nem jut el a könyvtárba a Google-n keresztül, akkor nem megy oda.”

Fotó: Fazekas István

Arra is kitért, hogy a könyvtár fogalmának kiterjesztésére akkor érett meg a helyzet, amikor a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ), két országos közfeladatként 2012-ben a könyvtárhoz kerül. „Ez az új, kiterjesztett feladatkör a könyvtár elnevezésében is megmutatkozik, 2013. január 1-jétől hivatalosan MTA Könyvtár és Információs Központ elnevezéssel működünk tovább. Nem pusztán névváltoztatásról van szó, hanem jelzésértékű, a hagyományos feladatokról az új feladatok irányába való elmozdulás nevünkben való megjelenítéséről.”

185 éves hagyomány és digitális trendek
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését. A különböző forrásokból gyarapodó gyűjtemény a szükséges rendező és feldolgozó munka után 1844-ben, a mai Petőfi Sándor utca 3. sz. alatti Trattner-Károlyi házban nyitotta meg kapuit az Akadémia tagjai és más tudósok számára.

Az Akadémiai Könyvtár hagyományos értékeit megtartva, a kor követelményeinek megfelelő informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és szolgálja a tudományos kutatást. A könyvtár különgyűjteményei páratlan kulturális kincseket őriznek. A Keleti Gyűjtemény világhírű magyar orientalisták és könyvgyűjtők hagyatékait, a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye nagy magyar költők kéziratait és corvina kódexet.

A KIK fontos célja az állomány digitalizálása és hozzáférhetővé tétele az interneten. A digitális gyűjtemények anyagát magyarázó szövegek kísérik, jellemzően több nyelven olvasható, igényes grafikai és tipográfiai kivitelű tanulmányok teszik teljessé. A digitalizált anyagok szélesebb köre érhető el a repozitóriumon keresztül, az internet könyvtári keresőszolgáltatásainak megfelelő adatokkal ellátva.

Ízelítőül néhány kódex, kézirat és könyv: a Carbo-kódex a corvina-könyvtárból való, a Rohonci kódexet pedig a világ tíz legrejtélyesebb könyve közé sorolták. A KIK weblapjain olvasható, letölthető a Bori notesz digitalizált változata és a Kaufmann Haggáda, vagy éppen Kőrösi Csoma Sándor tibeti könyvgyűjteményének több darabja.

A repozitórium a hazai tudományos folyóiratok egyre nagyobb részét teszi hozzáférhetővé

digitális formában a XIX. századtól a kurrens évfolyamokig (ez utóbbiak szabadon olvashatóvá válására esetenként néhány évet várni kell).

A 2013-es elképzelések mára valóra váltak. Ám ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a korral, a könyvtárnak meg kell felelnie a XXI. század követelményeinek, tendenciáknak is. Cél volt többek között az elektronikus tartalmak tartós megőrzése, feltárása, és hozzáférhetővé tétele, a szolgáltatások időbeli és térbeli kiterjesztése az info-kommunikációs technika segítségével, digitalizálás a kulturális örökség-védelem érdekében, újszerű kooperatív elektronikus szolgáltatások kialakítása, valamint az elektronikus publikálási környezet erősítése.

E tevékenységek elősegítéséhez viszont korszerűsíteni kellett a már meglévő hálózati infrastruktúrát, és ki kellett szűrni a hálózat gyenge pontjait, az elavult, inhomogén, nem menedzselhető eszközöket, a váratlan meghibásodások elkerülése érdekében.

A felújítás – amelyet a D-Link eszközeivel valósítottak meg– két lépésben zajlott. Első körben a belső, layer 2 funkciókat szolgáló hálózatot frissítették. (A layer 2, a rendszer adatkapcsolati rétege tartalmazza azokat a funkciókat és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az adatok átvitelét két hálózati elem között.) Lecserélték a tűzfalat egy korszerű, költség optimalizált modellre, a teljes hálózati forgalmat már ez ellenőrzi az internet irányába. Továbbá kivonták az elavult eszközöket a hálózatból, bővítették a központi szerverszobát, valamint a különböző emeleteken a rendező szekrényeket, gigabit stackelt fullmanaged PoE képes switchekkel. Ezek a módosítások egy homogén, kibővített portszámú, PoE képes belső gerincet adtak a rendszernek. Mindez előkészített egy későbbi lépést is, a vezeték nélküli hálózat és az IP telefon rendszer fejlesztését.

Második körben a belső szerver környezetet korszerűsítették a virtuális infrastruktúra kiszolgálásához. A rendszer teljesen redundáns. Két tárolót telepítettek, az egyik a mindennapos működésben vesz részt, a másik pedig biztonsági, úgynevezett backup szerepet tölt be. Ezeket kötötték össze redundáns, aggregált útvonalakon két 10GBbE smart switchel, majd két stackelt 10GbE fullmanaged core switchel. Így professzionális hibatűrő kapcsolatot létesítettek a szerverrel. Ennek eredményeképpen a szerver és a sorage-ek akár 20 Gbps sebességgel is képesek kommunikálni egymással,  mind a rendszer hagyományos működésének, mind a backup mentési folyamatoknak kiváló hálózati alapot adva. A szervert és a központi szerverszobában tárolt switcheket négy, szintén redundáns optikai linken kapcsolták össze.

Forrás: http://hvg.hu/brandchannel/dlink_20160202_MTA_KIK_kodexek_es_smart_switchek

Módosítás dátuma: 2016. február 06. szombat, 11:49  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Romastratégia: a megfelelő hozzáállás hiányzik leginkább
„Az EU-elnökség egyik legfontosabb eredménye, a cigány keretstratégia megalkotása” – nyitotta meg az Európai romastratégia a gyakorlatban című előadást Csuday Balázs ENSZ-nagykövet, a beszélgetés moderátora.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bevezetőjében elmondta, nehéz úgy beszélni a romákról, hogy nincsenek jelen. Balog Zoltán hozzáfűzte, ez a megállapítás csak az előadásra érvényes, hiszen a munkafolyamatokban, a politikában a romák is képviseltetik magukat és érdekeiket. Az államtitkár kiemelte, nemzetstratégiai probléma, hogy Magyarországon a születési ráta a romák körében jóval magasabb a magyarokénál; a hátrányos helyzetű gyermekek között minden második cigány. „Még nem fogtuk fel a probléma súlyát; ez egy belső Trianon: túl kicsinek érezzük országunkat, mégis mintha lemondtunk volna az egykori területek egy részéről” - jegyezte meg a politikus. „Az ilyen területeken szegregáció alakult ki – nem faji értelemben -, innen kivonult az állam, itt bontakoznak ki a konfliktusok. A területi leszakadással az a baj, hogy itt pangani fog a gazdaság, megindul a »latin-amerikanizálódás«” - fűzte hozzá.

Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője beszámolt róla, hogy szervezetük 2001 óta működik, és nemcsak a cigányság, de a magyarság felkarolása is céljuk. Erre a célra külön cigány-misszióval foglalkozó részleget indítottak fő munkaterületeiken, Nagyváradon illetve Bihar megyében. „A segítségnyújtást sokan próbálják ellehetetleníteni, ellenérzés vált ki magyarokból és cigányokból is. Mi – ezért is - nem az okokat keressük, nem vonunk kérdőre senkit; mi a problémákat kívánjuk megoldani.” Nagy József Barna megjegyezte: délutánonként ő maga is cigánygyerekeknek tart napközit, aminek eredményeképpen nyolc fiatal jutott el az egyetemi oktatás szintjéig. „A cigányság hagyományai lassan eltűnnek, a nyelv és a cigányzene is elfelejtődik. Mi próbáljuk mindezt visszaadni, pedig ez nem a mi feladatunk lenne” - jegyezte meg a misszióvezető. Kiemelte, a cigány kultúrában sok dolog van, amire büszkének lehet lenni, „kultúra, öntudat nélküli rétegeket viszont nem lehet megsegíteni”.

Nagy József Barna legfontosabb célként a magyarok és a romák közös pontjainak megtalálását nevezte meg. „Romániában nem látom az állam és az egyház támogatási szándékát a romák felé” - hangzott el. Nagy József Barna hozzátette: ezeken a területeken inkább a problémák szőnyeg alá söprése folyik. A szervezetnek egyébként jelenleg nincs lehetősége fejlődésre, holott az igény erre óriási lenne.

Balog Zoltán államtitkár szerint meg kell különböztetni az attitűdöt, a hozzáállást: „nem mindegy, hogy emberbarátként, vagy kötelességből nyújtunk segítséget”. A politikus azt is elmondta, a jó politika egy hátrányból – ami Magyarországon nagy hátrány – előnyt kovácsol. „A stratégia végrehajtásához azonban ember kell, méghozzá olyan, aki megfelelő hozzáállással rendelkezik. Ez utóbbi hiányzik ma leginkább Közép-Európában” - fűzte hozzá. Balog felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos e téren a keresztény üzenet, mely a testvériséget, az egyenlő jogokat hirdeti. „Ha az egyházakat és az egyéni indíttatásból segíteni akaró embereket ebből a feladatból ki akarjuk hagyni, akkor halálra ítéltük a roma stratégiát” - fejezte be.

Egy néző kérdésére Balog Zoltán úgy felelt, „amennyiben az állam juttatásokat ad, azért ellenszolgáltatásokat várhat”, példaként az iskolalátogatási kötelezettséget hozta. „Azokat a családokat kell támogatni, akik a segítség mellett munkát is vállalnak” - zárta le az államtitkár.

Bánlaki D. Stel