FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Beköszönt az aranykor a mobilneten

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
167838917

Százmilliárdos bevételt hoz az államkasszának az eddig kihasználatlan, vagy éppen másra használt frekvenciák eladása. Az biztos, hogy a lefedettség javulni fog, mert ez a pályázat egyik alapfeltétele, és elméletileg az árak is csökkenhetnek. Ennek viszont feltételei is vannak.

Már szeptember végén kihirdetheti a hírközlési hatóság a nyár elején elindított frekvenciapályázat eredményét, amivel az állam legalább 105 milliárd forintos bevételt szerez. A mobilfrekvenciák eladása az elmúlt évtized egyik legnagyobb kudarca, mindegyik politikai oldalnak volt kudarcba fulladt tendere. Nekünk, mobilozóknak ez azért szívás, mert olyan erőforrás állt teljesen kihasználatlanul, ami teljesen kimeríthetetlen. Ha viszont kihasználják, az mindenkinek jó. Az állam gazdagodik, a mobilszolgáltatók pedig nagyobb területet tudnak lefedni, gyorsabb mobilnetes elérést tudnak biztosítani.

Az eladásra kínált frekvenciákért négyen indultak, a Vodafone, a Telenor és a Telekom mellett még a Digi nyújtott be ajánlatot. Azt még nem tudjuk, hogy a romániai központú Digi a mobilszolgáltatói versenybe is beszállna-e. Az is előfordulhat, hogy hogy csak rádiós szélessávú gerinchálózatot építene a 26 GHz-es frekvenciatartományban. A cégek az eredményhirdetésig nem nyilatkozhatnak.

Lövésünk sincs, hogy mi a helyzet

A mobilszolgáltatások fejlődését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság havonta kiadott gyorsjelentésével lehet nyomon követni. Nem ez a világ legizgalmasabb dolga, adatok egymás hegyén hátán, de amikor hiányzik, akkor nagyon. Utoljára februárban jött ilyen jelentés, ezért most nem tudjuk megmondani, hogy mi történt az elmúlt fél évben. Talán drámaian csökkent az előfizetők száma, de óriási fellendülés is történhetett.

Az olcsó és gyors mobilnethez sok frekvencia kell. Ez egy korlátozott erőforrás, amit az egy bázisállomásra csatlakozó előfizetők és a cellák közt kell szétosztani. Egy adott pillanatban két egy cellában tartózkodó mobilozó, illetve két egymás melletti cella sem használhatja hang- vagy adatátvitelre ugyanazt a vivőfrekvenciát, mert ezzel lehet elkerülni a vételi zavart. Az állam pont ezért dobta piacra 1999-ben az 1800 MHz-es frekvenciákat, 900 MHz-en ugyanis már elfogyott a hely. Pedig akkoriban még csak telefonáltunk a mobilokkal, nem voltak netezésre használt tabletek és laptopok.

143326142
Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

A mobilnet különösen erőforrás-igényes, a megabitek számával arányosan nő a frekvencia kihasználtsága. Ha pofátlanul olcsó a telefonálás és a szélessávú mobilnetezés, akkor mindenki él a lehetőséggel, és fennáll a veszélye annak, hogy ténylegesen betelnek a csatornák: egyesek nem tudnak hívást indítani vagy böngészni. Magas árakkal hatékonyan vissza lehet fogni a használatot mindaddig, amíg nincsenek meg az erőforrások az ügyfelek kiszolgálásához.Így már érthető, hogy most miért kell piacra dobni újabb frekvenciákat, és hogy ez miért alapfeltétele az alacsony áraknak.

New kids on the blokk

Most mindhárom szolgáltatónak nagyjából ugyanakkora frekvenciablokkjai vannak a 900 és az 2100 MHz-es tartományokban, de 1800 MHz-en a Telenoré majdnem kétszer nagyobb, mint a többieké. Ezért tud a norvég cég 4G LTE technológiával akár 150 megabit per másodperces letöltési sebességet is nyújtani. Ez igen komoly versenyelőny, de most a Vodafone és a Telekom is gyorsíthat, mert a meglévő 1800-as blokkjaikat megtoldhatják 10-10 MHz-cel.

Ezeket a frekvenciák dobta piacra az NMHH 
   Minimum ár (forint)  Frekvenciatartomány Sávszélesség
 A csomag  33,225 milliárd 800 MHz
900 MHz
2600 MHz
20 MHz
4MHz
60MHz
 B csomag 31,725 milliárd   800 MHz
900 MHz
2600 MHz
20 MHz
4MHz
40MHz
C csomag 27,2 milliárd 800 MHz
900 MHz
2600 MHz
20 MHz
2MHz
25MHz
D csomag 2,65 milliárd 1800 MHz 10 MHz
E csomag  2,65 milliárd 1800 MHz 10 Mhz
F csomag  2,65 milliárd 1800 MHz 10 MHz
G csomag   3 milliárd 2600 MHz 40 MHz 
H csomag 850 millió   2600 MHz 15 MHz
I csomag 200 millió 26 GHz 112 MHz

Izgalmas a helyzet, mert összesen három 1800 MHz-es blokk kerül eladásra, amelyekkel a Vodafone és a Telekom blokkja is akkorára nő, hogy abban képesek lesznek 150 megabites 4G LTE-t nyújtani. Amennyiben a Telenor már nem bővít, akkor itt van még hely egy negyedik szereplőnek. A Digi egyébként a szülőhazájában, Romániában sem vetődött rá minden elérhető frekvenciára, csak 900 MHz-en van egy szerény 5 MHz-es blokkja, és 2100 MHz-en plusz 15 MHz. Ez is elég volt neki arra, hogy rendkívül olcsó szolgáltatást tudjon indítani. Ez  fenyegetné a Tesco Mobile olcsó szolgáltatását, illetve elindíthatja a virtuális mobilszolgáltatói piac átrendeződését (a virtuális szolgáltatónak nincs saját hálózata, másén nyújt szolgáltatást).

Ennél is forróbb a helyzet a pályázat A, B és C csomagjai körül. Mindegyikben vannak 20 MHz-es csatornák a 800 MHz-es tartományban, ami a kedvező hullámterjedési tulajdonsága miatt a vidéki lefedettség növelésére lesz jó. A rövid hatótávolságú, elsősorban városi bővítésre való 2600 MHz-ből azonban eltérő mennyiségeket tartalmaznak a csomagok. Sokat elárul majd a vállalatok stratégiájáról, hogy melyikre pályáztak, mert aki nagyon rá akar pörögni a városokra, az jócskán bevásárol 2600 MHz-ből.

Ebben a frekvenciatartományban is van hely a Diginek, ha komolyak a szándékai. Márpedig azt pletykálják, hogy a cég nagyon be akar lépni a magyar mobilszolgáltatók közé. Csupán az tántoríthatja el a bevásárlástól, hogy sem az 1800, sem a 2600 MHz nem igazán jó vidéki lefedettségre, tehát az ország nagy részén nem tudna jó szolgáltatást nyújtani. De nem is biztos, hogy akar. Az is benne van a pakliban, hogy csak adatelérést kínálna. 2600 MHz-en egész körzeteket lefedhet gyors és olcsó mobilnettel, az épületek bekábelezése nélkül.

Screen Shot 2014-09-18 at 4.20.24 PM.png

LTE gyorstalpaló

Míg a 3G UMTS hálózatok fixen 5 MHz széles csatornát használnak el a spektrumból, a 4G LTE csatornái 1,4 MHz, 3 MHz, 5 MHz, 10 MHz vagy 20 MHz szélesek lehetnek. Az átviteli sebességet a csatorna szélességén túl az eszközbe épített antennák száma is befolyásolja: 150 megabithez 20 MHz-es csatorna és két MIMO antenna kell, viszont ugyanennyi frekvenciával és 4 antennával akár 300 megabites letöltési sebességet is el tudunk érni.

Hogy mi a fenére jó a 300 megabites kapcsolat? Ezzel nemcsak a felhasználó nyer sokat, hanem a szolgáltató is. Ha pillanatok alatt betöltődnek a weboldalak, akkor az adott csatorna hamar szabaddá válik, más előfizetők számára.

A hálózati forgalom menedzselésekor többek közt azt kell eldönteni, hogy frekvencia vagy idő alapján osszák-e el a rendelkezésre álló átviteli kapacitásokat. Logikus, hogy tartós igénybevételnél - streamelt videó, zene - a frekvenciablokkot érdemes több szűkebb csatornára bontani (mondjuk felhasználónként 1,4-5 MHz-et kiosztva), míg a weboldalak böngészéséhez inkább az passzol, hogy a júzer kap egy 10-20 MHz-es csatornát, amin pillanatok alatt végez a letöltéssel.

Mint azt megírtuk, a cikk elején, két egymás melletti cella nem használhatja ugyanazt a vivőfrekvenciát, mert az zavart okozna. Ezért különösen fontos, hogy a szolgáltatók különböző frekvenciatartományokban tudjanak működni. A legsűrűbben lefedett várások közepén is gond nélkül telepíteni tudnak egy 2600 MHz-es eszközt (egy irodában, kávézóban, forgalmas téren), mert az nem fogja zavarni a 800 vagy 900 MHz-en mobilozókat. Ráadásul, mint a pályázati kiírásból is látszik, a 2600 MHz-es tartományban brutálisan széles, legalább 25-60 MHz-es blokkok lesznek, amivel igazán sok felhasználót ki lehet szolgálni, nagy sebességen.   


Forrás: http://index.hu/tech/cellanaplo/2014/09/21/bekoszont_az_aranykor_a_mobilneten/
 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Az origo cikke a Nemzeti Ifjúsági Tanácsról
Jövőképre, trendi vidéki életre, munkára és jó projektmenedzserekre van szükségük a magyar fiataloknak - mondják azok az ifjúsági szervezetek, amelyek a jövőben tanácsokkal segítik a kormányt, hogy jól döntsenek a fiatalokat érintő kérdésekben. A megkérdezett szervezeteknek nincs egyetlen konkrét ötletük sem, és többen is vannak, akik csak maguknak remélnek plusztámogatást az új együttműködéstől. Pedig lenne mit behozni, míg Európában mindenhol eurómilliókat költenek az ifjúságra, a magyar programokat nem is tartják számon.
Bővebben...