FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Több műszaki, informatikai szakembert várnak

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Az oktatásért felelős államtitkár szerint tovább kell növelni az elkövetkező években az egyetemi alapkutatásra fordított forrásokat, és fontos lenne, hogy többen jelentkezzenek műszaki, természettudományos, informatikai képzésekre. Palkovics László a természettudományos oktatásról a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) június 15-én rendezett ülésen kiemelte: az a cél, hogy olyan oktatási rendszer jöjjön létre, amely a növekvő kihívásokra tud válaszolni.



 

 

Az oktatók, a tudományos intézmények és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy felkészítse a fiatalokat a holnap kihívásaira – emelte ki, hozzátéve:  fontos, hogy a diákok a megszerzett tudást alkalmazni is tudják. Palkovics László szerint természettudományok alkalmazása kiemelten fontos a jövő járműipari fejlődése szempontjából is. Azt mondta, egyre növekvő a kereslet a diplomás munkaerő iránt, és Magyarországon a változás erőteljesebb mint az unióban, a gazdasági-ipari szerkezet nagyobb mértékben igényli a felsőfokú végzettségűeket. Jelentős arányban műszaki, természettudományos vagy informatikai szakembereket keresnek, de ehhez az oktatási rendszer az elmúlt 15 évben nem tudott megfelelően igazodni, bár 2012 óta folyamatosan nő a vállalati innovációs és kutatási ráfordítás, ennek gátat szabhat a jövőben a szakemberhiány – emelte ki.  

Az államtitkár kitért arra is: az egyetemi alapkutatás finanszírozása nincs jó helyzetben, tavalyhoz képes idénre valamelyest előrelépés történt, de messze még a kitűzött cél, hogy az állami költségvetési támogatásnak 10 százaléka legyen az alapkutatások támogatása. Erre a kormányzati szándék megvan – jelezte.


Az államtitkár a problémák között jelölte meg a doktori iskola szerkezetét. Palkovics László kiemelt célként jelölte meg a humán erőforrás fejlesztését, majd a kormányzati intézkedések között kitért arra, hogy elkezdődött a kutatói bértábla rendezése, az alapkutatások támogatása pedig nőtt. A kutatási kiválósági rendszert átalakítják, és az alapkutatási támogatásra szánt kétmilliárdos többletre pedig pályázni kell rá. Az idei jelentkezési adatokat elemezve megállapította, hogy nőtt a felsőoktatásba vetett bizalom, de műszaki-informatika területen igazán pozitív előrelépést nem sikerült egyelőre elérni. Jelenleg a hallgatók mintegy 25 százaléka végez műszaki, informatikai vagy természettudományos területen, ez nem elégíti ki a gazdaság igényeit – értékelte Palkovics László.

Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében arról  beszélt: szükség van természettudományi szaktárgyakra. Az a cél, hogy a fiataloknak, akik kikerülnek az iskolából, képük legyen a modern világról. De ez csak akkor valósulhat meg, ha megismerik, a tudományos eredmények milyen módszerekkel születnek – mutatott rá. Fontosnak tartotta, hogy a tudományokat az áltudománytól el tudják a diákok választani, s a tudásuk integrált legyen. Az oktatásnak a napi politikai kérdéseken túl, fontos tartalmi kérdései is vannak, erről több tudományos alapú vitát kellene folytatni – jegyezte meg.

 
Laczkovich Miklós, az MTA rendes tagja egy felmérést ismertetett, amelyre a csaknem 15 ezer matematikatanár közül 4257 adott választ. Ennek alapján az látszott, hogy nincs átmenet óvodából alsóba, alsó tagozatból felső tagozatba, illetve innen a középiskolába. A követelményeknek megfelelni a jelenlegi óraszámok mellett lehetetlen – mondta, kitérve arra, hogy 207 órával csökkent 1977 óta a matematikaórák száma alapfokon. A középfokú oktatást is nézve, ez 301 óra. Ezért további csökkentésről szó sem lehet – jelentette ki. Hangsúlyozta: nincs idő gyakorlásra és elmélyítésre, legalább alsó tagozaton mindennap szükség van arra, hogy legyen matematikaóra. A problémák között említették a tankönyvválasztás szabadságának megszüntetését is.

 

 

(Forrás: MTI)

(Fotó: FreeDigitalPhotos.net)

Módosítás dátuma: 2016. június 22. szerda, 18:36  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Jelentkezés az Euroscola program 2011. második félévi időpontjaira

Az EUROSCOLA program keretében minden évben alkalmanként körülbelül 500 középiskolás diák látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy a Parlament munkájával ismerkedjen és maga is részt vegyen abban. A program során a résztvevők bevezető előadást hallhatnak az európai integráció főbb állomásairól, ezt követően a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után természetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a folyamat modellezése.

Bővebben...