FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Interjú Stágel Bencével a Magyar Nemzetben

Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

 A frakciószövetségen belül felmerülő problémákkal kell szembenézni – így reagált Stágel Bence kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Fidesz frakcióvezetőjének napokban elhangzott kijelentésére, amely szerint ideje lenne a KDNP-nek szembenéznie azzal, hogy nem koalíciós kormányzás van Magyarországon. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke arról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy az ifjúságpolitika terén az IKSZ dinamikusan növekvő ifjúsági szervezet, számos ponton közösek a céljaik a Fidelitasszal, és egészséges versenyben igyekeznek minél több fiatalt megszólítani.

-Kezdjük egy politikai interjúnál rendhagyó, és első hallásra személyesnek tűnő kérdéssel: mi a kedvenc édessége?

-Leginkább a somlói galuskát és a Túró Rudit szeretem.

-Akkor az utóbbi nem véletlenül szerepel azon tíz érv között, amelyekkel megpróbálják hazacsábítani a külföldön dolgozó magyar  fiatalokat. De nem túl naiv elképzelés, hogy valaki egy édesség miatt  válassza Magyarországot?

-Az érveink egy része - például a versenyképes adórendszer, az olcsóbb egészségügyi ellátás, vagy a családbarát adózási rendszer - az egzisztenciális kérdésekre fókuszálnak, de a Magyarországhoz való  érzelmi kötődést ugyanilyen fontosnak tartjuk. A Túró Rudi, mint hungarikum így vált mára ennek az akciónak a szimbólumává. A gyerehaza.org honlap egyik nem titkolt célja egyébként az volt, hogy megkavarjuk az állóvizet. A több mint 50 ezres látogatottság is azt bizonyítja, hogy ezt a célt sikerült elérni.

-Az igazi eredményt mégis azok a fiatalok jelenthetik, akik a kormányzati programok és támogatások hatására visszaköltöznek Magyarországra. Akadt már erre példa?

-Igen. Őket arra is megkértük, hogy adják az arcukat ehhez a kampányhoz, és a velük készült videókat fel is töltöttük a honlapra. Mi nem a ,,tutit" szeretnénk megmondani a fiataloknak, csak a lehetőségeket felvázolni. Ahhoz, hogy olyan vitakultúra alakuljon ki, amely a konszenzusra törekszik, abban nekünk, a fiatal nemzedéknek komoly felelősségünk van. Főleg azoktól a fiataloktól tanulhatunk sokat a politikai kultúra területén, akik rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön tanultak, vagy ott éltek.

-Ha már a politikai kultúránál tartunk: korábban azt mondta egy 2008-as felmérésre hivatkozva, hogy a fiatalok egyharmadának mindegy, hogy diktatúrában vagy demokráciában él.

-Ráadásul egyhetedük szerint a diktatúra sokkal jobb, mint a demokrácia. Sajnos az elmúlt nyolc év nem igazán bizonyította be a fiatal nemzedékek számára, hogy a demokratikus értékek feltétlenül támogatandóak. Ezért is indítottuk a Szólj bele a közéletbe nevű akciónkat, amellyel be szeretnénk bizonyítani a fiatalok számára, hogy a demokrácia igenis érték. Ehhez egészen mélyre kell ásni, és ennek az első lépése az, hogy egyáltalán a fiatalok hangja eljuthasson a döntéshozókhoz. Kormányzati szinten az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztosi poszt létrehozásával megteremtették ennek egyik feltételét, mi pedig ezzel az akcióval olyan vitaklubokat hoztunk létre, ahol meghallgatjuk a helyi sajátosságokat. Egészen más a problémája egy Szabolcsban élő fiatalnak, mint egy budapestinek. Viszont mindkettőjük számára a politika mint kifejezés, sajnos lejáratódott az elmúlt időszakban. Ha ma lerajzoljuk az országgyűlési választások korfáját, egy felfelé terebélyesedő tölgyfa, és nem pedig egy jegenyefa jelenik meg. Mi azt szeretnénk, hogy a jövőt különösen érintő döntésekbe valamilyen módon minden nemzedék egyformán beleszólhasson.

-Akár a voksaival is? Az új alkotmány vitájában éppen Ön javasolta a választójogi korhatár csökkentését. Az ősszel esedékes törvény megalkotásakor ez újra felvetődhet?

-Az alaptörvény általános vitája kiváló terepül szolgált arra, hogy olyan kérdések is megjelenjenek, amire nem várunk azonnali választ. Megfontolásra javasoltam a 18-ról 16 évre történő választói korhatár leszorítást. Sajnos akkor sem tartottam attól, hogy a fiatalok tömegei fognak az urnákhoz járulni, de szerintem a lehetőséget mindenképpen meg kell teremteni a számukra. Azt gondolom, hogy ahhoz már túl rövid az idő, hogy ebben előrelépés legyen ősszel, ennek a bevezetése egy évtizedes lobbimunka és párbeszéd eredménye lehet. Mindenesetre előrelépés, hogy a szociális konzultáció során már minden 16. életévét betöltött fiatal véleményt formálhatott.

- Kubatov Gábor pártigazgató szerint a Fidelitasnak ma már nincs versenytársa a pályán. Ezek szerint az ifjúsági kereszténydemokratákat sem tekinti annak a nagyobbik kormánypárt?

- Versenytárs nélkül egy atléta is csak cammogni fog a pályán. Szerencsére az ifjúságpolitika terén az IKSZ dinamikusan növekvő ifjúsági szervezet, számos ponton közösek a céljaink a Fidelitasszal, és egészséges versenyben igyekszünk minél több fiatalt megszólítani.

-Hogyan fogadták a KDNP-ben, hogy az Önök által kidolgozott egyházi törvény tervezetét néhány órával a végszavazás előtt a Fidesz kezdeményezésére strukturális pontokon átírták?

-Alapvetően le kellett számolnunk a bizniszegyházak korszakával, és ebben teljes volt a kompromisszum a kormánypártok között. Ami az  elmúlt húsz évben az egyházi szabályozás terén történt, az számos ponton hibás és alapvetően rossz volt. A KDNP elkészítette ezzel kapcsolatban a koncepcióját, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy szövetségben dolgozunk, és itt lehetnek olyan kérdések, amit a Fidesz másképp lát. Ebben a helyzetben úgy gondolom, reális kompromisszum született.

- Annak ellenére, hogy – Lázár János állítása szerint – a KDNP nem egyeztetett a Fidesszel a törvénytervezetről?

- A szövetségi politizálásban minden területnek vannak felelősei és témagazdái. A KDNP világnézeti pártként vállalta az egyházügyi törvény előkészítését. Az egyeztetések rendben lezajlottak, olyannyira, hogy még ellenzéki párt is dicsérte a törvény-előkészítés menetét.

-Szintén a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott úgy, hogy számára vállalhatatlan eljárás lett volna az egyházak kategorizálása.

-Mindenkinek az egyéni meggyőződése, hogy mit tart kiemeltnek, és mit tart fontosnak. Én személy szerint a hagyományos, történelmi egyház kategorizálásának vagyok a híve, viszont azt is tudomásul kell venni, amikor állami szabályokkal próbálunk kategóriákat létrehozni egyházi vonalon, akkor az szükségszerűen sosem lesz tökéletes. Tudomásul kellett vennünk azt is, hogy van olyan egyház, amelynek olyan jelentős a támogatottsága, megfelelő ideje működik, hogy ezzel nem mehetünk szembe.

-A Hit Gyülekezetére céloz?

-Igen. Az, hogy három kategóriába rendeztük volna az egyházakat leginkább a történelmi gondolkodás miatt lett volna fontos. Magyarország több mint ezeréves történelmében például a katolikus egyháznak kiemelt rangja van, szerintem ezt lehetett volna hangsúlyosabban is megjeleníteni.

-Velük együtt is csak tizennégy egyházat nevesít a törvény. Ez marad a végleges létszám?

-A törvényi szabályozás szerint lehetősége van még más egyházaknak bekerülni, elnyerni az egyházi státuszt. Ennek viszont egy kontrollját jelenti innentől kezdve az, hogy az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszterhez kell ezt benyújtani, és a miniszter vagy elutasítja a kérelmet, vagy hatvan nap után az Országgyűlés elé terjeszti. Ha a Hit Gyülekezete most nem került volna fel erre a listára, akkor -ha beadják a kérelmüket, és a feltételeknek megfelelnek- az Országgyűlés útján a törvény és a feltételek révén került volna be az egyházak kategóriájába. Ilyen szempontból tehát kicsit elnagyoltnak érzem ezt a problémát. Értelemszerűen vannak még olyan kisebb létszámú egyházak, amelyek el fogják majd nyerni az egyházi státuszt.

-Valóban felmosták a padlót a kereszténydemokratákkal, ahogy a Jobbik állítja?

-Egy radikális párt várható, hogy a valótlanságot is radikálisan fogalmazza meg. Mi a Fidesz-KDNP szövetségen belül ezt nem így látjuk. Amint mondtam, kompromisszumos döntések születnek, és nekünk az a fontos, hogy sikerül-e azokat az anomáliákat felszámolnunk, amivel az elmúlt időszakban szembesülhettünk. Ebből a szempontból ez a kormány és ez a frakciószövetség hatékonyan lépett.

- Lázár János utólag mégis arra figyelmeztette önöket egy lapinterjúban, hogy ideje lenne a KDNP-nek szembenéznie azzal, hogy ez nem koalíciós kormány. Mire célozhatott ezzel a Fidesz frakcióvezetője?

- A KDNP a Fidesszel szövetségben politizál, ebben a szellemben dolgozunk. Az én értelmezésem szerint egy szövetségben minden részes fél egyenrangú módon igyekszik részt vállalni a közös feladatokban és kihívásokban. Szembenézni tehát a problémákkal kell, és lehetőség szerint közösen megoldani azokat.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 01. hétfő, 09:21  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

NIT elnökségi állásfoglalás a felsőoktatás terén kialakult helyzetről

Nemzeti Ifjúsági Tanács

SAJTÓKÖZLEMÉNY – NIT elnökségi állásfoglalás a felsőoktatás terén kialakult helyzetről

A Nemzeti Ifjúsági Tanács alapvető célja az ifjúsági korosztály és a döntéshozók közötti strukturált párbeszéd megteremtése, fenntartása. Feladatának tekinti az ifjúság, az ifjúsági és az ifjúsággal foglalkozó szervezetek közös gondolkodásának előremozdítását, érdekképviseletük ellátását hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Bővebben...