FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Az MNO interjúja Mihalovics Péterrel

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Itt az újabb forradalom, de Che Guevara nélkül
Mihalovics: Hiszek ebben a generációban

 


Olyan fiatalok is vannak az országban, akik nemcsak magukért, de a közösségért is tenni akarnak – állítja az MNO-nak Mihalovics Péter. Az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos szerint mozgósítani kell a belső energiákat, a fiatalok külföldön szerzett tapasztalatait pedig itthon kell hasznosítani. A politikus kijelentette: ismerik az érintett generáció problémakörét és mindenkihez el akarnak jutni. A kulcsszavak: kölcsönösség és felelősségvállalás.

– Gondolom, Ön nem egy Che Guevara-rajongó. Azért kérdezem, mert volt itt egy olyan időszak, amikor ikont próbáltak faragni ebből a kétes értékű alakból.
– Che Guevara kultusza egy korábbi kurzusra volt jellemző. Mi a megoldások más útját keressük, más értékekben hiszünk.

– Melyek ezek az értékek?
– Bálványokban kell gondolkodni?

– Nem, hanem olyan értékekben és normákban, amelyek meghatározhatják egy társadalom alapjait és működését.
– Az egyik legfontosabb célunk, hogy a fiatalok életének magától értetődő része legyen: törődnek a hazájukkal, és tudják, a hazájuk is törődik velük. A fiatalok gondolkodásának, mentalitásának része kell legyen egyfajta kölcsönösség és felelősségvállalás. Régi-új érték, elemi norma.

– Ez nem csak a haza dimenziójában lehet érdekes, hiszen az utóbbi évtizedben felborult a jogok és kötelezettségek kényes egyensúlya. Mintha a felsőoktatásból – is – kilépő fiatalok óriási elvárásokkal lépnének ki az életbe, de teljesítményt nem akarnak „leadni”. Erre célzott Ön is korábban. Hogy látja ezt?
– Egy államnak, egy nemzetnek, egy országnak – többek között – lehetőséget kell tudni biztosítani az állampolgárainak, a fiataloknak. De hogy ezek valódi lehetőségek legyenek, szükséges, hogy a fiatalok hallassák a hangjukat, ne csak várjanak valamiféle csodára. Tisztában kell lenniük azzal, hogy az ő döntéseiken, tetteiken is múlik, milyen lehetőséget tud számukra nyújtani hazájuk. Hogy a lehetőségekhez, jogokhoz kötelességek is társulnak. Ha ez nem jön át a gyakorlatban, akkor sem a fiatalok személyes jövője, sem az állam működése nincs garantálva.

– Ön 27-28 éves...
– Igen, most leszek 28 éves.

– Hogyan látja a saját generációját, milyen értékek mentén élnek? Az elkövetkező évtizedek minősége nagyon sokban múlik azon, hogy most mi történik a fiatalokkal.
– Az elmúlt hónapok legnagyobb eredménye – a saját életemben is –, hogy számos tettre kész, kreatív fiatallal találkoztam különböző civil szervezetek, egyesületek és érdekérvényesítő szervezeteken keresztül. A HÖOK, a Fiatal Vállalkozók Szövetsége, a Doktoranduszok Szövetsége képviselői, művészek, rapperek – mindannyian kiváló ötletekkel és tettvággyal érkeztek, hogy segítsenek. Ez feltétlen bizakodásra ad okot. Én nagyon hiszek ebben a generációban. Ahogy a vitairatban is látszik: elsősorban ezzel a korosztállyal tartjuk a kapcsolatot, az ő érdekeiket és problémáikat igyekszünk fókuszba helyezni. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a tárgyalópartnerek többsége is ebből a korosztályból érkezik. De nagyon fontos a 14–18 évesek korosztálya is, mostani döntéseink elsősorban rájuk lesznek hatással. Fogékony csoport, akiknek jó példát kell mutatni tenni akarásban, tudatos állampolgárság szempontjából. Jó példával szolgálnak ezzel kapcsolatban a már említett szervezetek képviselői, akik bizonyítják: vannak olyan fiatalok az országban, akik tenni akarnak nemcsak magukért, hanem a közösségért is.

– Ha fogalmazhatok így: milyen lehetne a magyar fiatalok ideáltípusa? Mit kellene szem előtt tartaniuk? – Azt, hogy boldogok legyenek. Ez kell hogy legyen a legfontosabb szempont az életben. Ahhoz, hogy ezt elérjék, megfelelő munkára, tudásra, egzisztenciára és családra van szükségük. De mindenkinek a saját profiljához, habitusához, képességeihez megfelelő tudást és munkát kell biztosítani. A boldogság nem diplomához kötött, nem kell mindenkinek politológusnak, szociológusnak, közgazdásznak vagy jogásznak lennie ahhoz, hogy boldog legyen. Igenis, szakmával is lehet egzisztenciát teremteni és családot alapítani – boldognak lenni. Ezt kell tudatosítani a fiatalokban: mi az ő útjuk a saját boldogságukhoz.

– Ez jól hangzik. Milyen eszközeik vannak arra, hogy az úgynevezett iPod-, vagy „lájkolós” nemzedékhez eljussanak ezek az üzenetek?
– Még egy kicsit a boldogsághoz visszatérve. Mi nem a virtuális boldogságban hiszünk. Bár megkerülhetetlen a közösségi média, az internet általában, de fel kell ismerni, a cybertér csalóka és megtévesztő.

– Sőt, bizonyos esetekben romboló is, mert leépíti a személyközi kommunikációs készségeket.
– Ez így van, de aki nem ismeri fel ezt a problémát, hogy ezt a korosztályt kizárólag ezeken a csatornákon lehet elérni, nem jár el helyesen. Tarthatok nagyon jópofa sajtótájékoztatókat, írogathatok közleményeket itt a minisztériumi dolgozószobában, de az nem jut el hozzájuk. Éppen ezért a Facebookon nyitottunk egy profilt, az Ujnemzedek.hu-n is elérhetők az anyagok. Teret kapnak a jó és a rossz vélemények is, mindent figyelembe veszünk. Amire még büszkék vagyunk a vitairattal kapcsolatban: minden témához találtunk egy ismert, és a fiatalok, a köz szemében elismert fiatal színészt, sportolót, feltalálót vagy éppen DJ-t, akik véleményére „ők adnak”. Ha ők közvetítik üzeneteinket – amelyek megegyeznek saját véleményükkel az adott témában –, többet ér annál, mintha például én mondanám. Így áll össze az az ifjúsági összefogás, amely egy kiváló programnak lehet az alapja.



– Úgy tűnik, hogy erre a programra szükség van, és ezt Navracsics Tibor miniszter a vitairat köszöntőjében leírt gondolatai is tükrözik, amely szerint „Magyarország beleöregedett az elmúlt évek konfliktusaiba, a fiatalok egyre inkább úgy érezik, hogy mindent körülvesz a rosszkedv, a hanyatlás és a válság. Az ország akkor újulhat meg, ha a fiatal nemzedék érzi és tudja, érdemes itt maradnia, a saját hazájában élnie.” Ez egy nagyon pontos diagnózis, ne hallgassuk el, hogy rosszul érzik magukat a fiatalok, mennek is el az országból. Ön tervezi, hogy elmegy?
– Én azok közé tartozom, akik már egyszer elmentek, majd visszajöttem, hiszen tanulmányaim egy részét külföldön folytattam. Ezt egyébként mindenki esetében támogatnám: menjen el mindenki külföldre, szerezzen tapasztalatot, tanulja meg a nyelvet, járjon nyitott szemmel, és azokat az érdekes és előremutató gondolatokat, amiket megtapasztalt, hozza haza, és ezen ismeretekkel felvértezve teljesítse ki önmagát itthon. Ez lenne a jó irány, ellentétben azzal, hogy mindenkit ész nélkül külföldre küldünk azért, mert nem tudunk megküzdeni a problémáikkal. Láttuk, hogy ez hová vezet. Ez a legrosszabb irány. A miniszter úr szavaira visszatérve: pontosan tudja – és egyre többen vannak így –, hogy a fiatalok versenyképessége határozza meg az ország versenyképességét is. Az, hogy Magyarországnak milyen súlya van a regionális vagy a nemzetközi piacon, az attól függ, hogy milyen a munkaerő, a szürkeállomány, a kreativitás és a tettrekészség.

– Akkor az lenne a cél, hogy ezek az energiák felszabaduljanak?
– Igen, így van. Minden fiatalt „csúcsra kell járatni” a területen, ahol él, ahol dolgozni kíván, ahol a jövőjét tervezi.

– A vitairat tíz témakör mentén épül fel. A főváros és a vidék valahogy mindig is szembe volt állítva. Egy XII. kerületi fővárosi fiatalnak nagyságrendekkel jobbak az esélyei azoknál, mint akik egy kisvárosban vagy egy hátrányos helyzetben lévő térségben élnek. Lehet, internet sincs, ami immár a tájékozódás alapja. Utóbbiaknak mit üzen?
– Az elmúlt évek gyakorlata – az iskolarombolás, falurombolás – nem jó irány. Támogatni kell a kistelepülések közösségeit, és ebben nagyon jó partner a Mobilitás mint ifjúsági háttérintézmény. Az új vezető gyakorlatorientált, a fiatalok számára érthető, figyelemfelkeltő megszólítást ültetett át a hétköznapokba. El tudnak jutni minden fiatalhoz, segítséget tudnak nyújtani mindenkinek, aki igényli azt. Pályaorientációs rendszert működtetve a megyei tanácsadók a fiataloknak el tudják mondani, hogyan tudnak a tehetségükhöz, képességeikhez méltó és a helyi piaci igényeknek megfelelő pályát választani. Akár már általános iskolában is a szülők segítségével. Mert lehetséges, hogy az adott hátrányos helyzetű kistérségbe egy ruhagyár települ, akkor pedig lehet, hogy érdemes lenne szakmunkásként taníttatni a gyereket, mert akkor lesz munkája. Ha csillagásznak vagy űrkutatónak megy, akkor sokkal kisebbek az esélyei. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne legyenek vágyai, nem mi akarjuk megmondani, miről álmodozzanak, de fontos tisztában lenniük a saját tudásukkal, illetve a környezetük nyújtotta lehetőségeikkel.

– Helyben oldanák meg a fiatalok gondjait? Mert most a tendencia az, hogy aki teheti, menekül Budapestre. Egy szobabérlés 40 ezer forint. Ez gátja annak a mobilitásnak, amit Ön korábban hiányolt?
– Én a francia példát hoznám. Az ingatlanhoz való görcsös ragaszkodás nem olyan mértékű, mint Magyarországon. A szocializmusban az ivódott az emberekbe, hogy akkor vagy valaki, ha van egy ingatlanod. Franciaországban a fiatalok albérletben gondolkodnak, mert így – ha az ország másik pontján kapnak lehetőséget – a költözés nem lehet gátja egy fontos döntésnek.

– Ott nem 70 ezer forintból élnek.
– Tudom, hogy egy magyar fiatalnak lényegesen szűkebbek a lehetőségei, mint egy franciának. Nekünk ki kell egyenlíteni Budapest és a vidék közötti differenciát. Ebben stratégiai szövetségesek kell legyenek a megyei jogú városok, őket kell első körben felemelni egy budapesti szintű szolgáltatói színvonalra, így legalább megyénként tudjuk biztosítani a fiataloknak a lehetőséget és az esélyt.

– Van párbeszéd?
– Van párbeszéd. Mint veszprémi képviselő, látom, hogy a fiatalok kifejezetten fogékonyak a tágabb környezet problémáira is. El kell ültetni bennük azt a gondolatot, hogy ha tesznek a közösségükért, az nemcsak a közösségnek jó, hanem azt ők kamatostól vissza is kapják.

– Gyakorlatilag az egyéni és a közösségi érdekek között kellene kialakítani egy egészséges egyensúlyt.
– Úgy is mondhatnánk: ez a felelősség forradalma.

– Beszéljünk picit másról. A férfiak 78, míg a nők 68 százaléka egyedülálló a 15–29 éves korosztályban 2008-ban. Ennek okai lehetnek: a párkapcsolati pluralizáció, a túlzott individualizáló vagy éppen munkaerő-piaci elvárások is. Az ezredfordulón 48 ezer, tavaly 35 ezer házasság köttetett, miközben növekszik az élettársi kapcsolatban élők száma. Hogyan látják ezt a helyzetet? Azért is érdekel, mert az utóbbi együttélési formát gyakran elítélik, holott az akár próbaházasság is lehet.
– Foglalkozunk a dologgal, de nem csak hivatalból, hiszen mi is érezzük ennek a súlyát. Orbán Viktor miniszterelnök úr egyik leghangsúlyosabb üzenete az volt: az elkövetkező tíz évben egymillió új munkahelyre van szükség és egymillió gyermek megszületése fontos a nemzet szempontjából.

– Utóbbi szimbolikus, de nagyon fontos üzenet.
– Ez így van, de aki nyomon követi a kormányzat politikáját, láthatja, hogy a családok védelme egyértelműen fókuszban áll. Legyen szó alkotmányról vagy az Új Széchenyi-tervről, vagy éppen a családbarát gazdasági vállalkozások támogatásáról egészen az adózás átalakításáig. Minden egyes döntésnél középpontba kerültek a családok, és ezt jó iránynak tartom. A házasság szentsége az egy kipróbált és működő dolog. Elképzelhető, hogy házasságon kívül is lehet boldog párkapcsolatban élni, de a házasság – egy férfi és egy nő kapcsolata – az ebben nevelkedő gyermek számára is példaként áll, így számára is fontosak lesznek azok az értékek, amelyeket egy család magában hordoz.

– Mégsem hagy nyugodni a dolog: vannak olyan társadalmi folyamatok, amiket lehet akár utálni, de attól még léteznek. Kell haragudni azokra, akik élettársi kapcsolatban élnek?
– Kizárt dolognak tartom, hogy haragudni kellene bárkire is. Egyszerűen vonzóbbá kell tenni a házasság intézményét.

– Nem büntetni kell, hanem jutalmazni.
– Ezt az elvet kell követni. A házasságon belüli gyermekvállalás egy bevált, működő forma, mely civilizációnk, kultúránk fontos eleme. Minden ösztönzést meg kell adni a fiataloknak ahhoz, hogy családban, és családon belüli gyermekvállalásban gondolkodjanak.

– Tavaly tízmillió fő alá csökkent a magyarok lélekszáma. A több gyermek vállalásának és a házasság intézményének presztízse csökken. Az ezzel összefüggő problémakör mennyire érdekli a fiatalokat?
– Sajnos, nem központi téma a családalapítás, inkább a megélhetés kérdése foglalkoztatja a fiatalokat. Bár egyik előfeltétele a másiknak, mert egy felelősen gondolkodó ifjú nem biztos, hogy szívesen vállalna gyermeket, ha nem tudja tervezni a családja jövőjét. Ebből is látszik, hogy szinte minden probléma gyökere az önálló, biztos egzisztencia megteremtésének nehézsége.

– Azt a kérdést kellene elkerülni: pelenka, vagy 15 dekagramm sajt.
– Így van, és éppen a saját baráti körömben látom: a családi adózás januári bevezetése óta már könnyebben, szívesebben gondolkodnak gyermekvállalásban. Szélesebb lett a mozgásterük. Egyre többen gondolkoznak családalapításon. A rendelkezésünkre álló ifjúságkutatások adatai alapján tudjuk, kitolódott az első gyermekvállalás időpontja, mindamellett, hogy egyre kevesebb gyermek is születik.

– Ez a tendencia. Míg 1990-ben a nők 23, a férfiak 29, addig 2008-ban már a nők 27, a férfiak 33 éves korukban vállalták az első gyermeket. Hova vezethet ez?
– Ez olyan problémákat gerjeszt majd a társadalom minden szegmenségben – az oktatástól kedve az egészségügyig, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságán keresztül a gazdasági versenyképességig –, amelyeknek következményeit egyelőre fel sem méri nagyon sok elemző vagy felelősséggel gondolkodó döntéshozó. Éppen ezért érzem kulcskérdésnek az ifjúság ügyét: ezek a fiatalok biztonságban, boldogságban tudják tervezni a jövőjüket. Ennél fontosabb dolog nem létezik ma Magyarországon.

– Vissza a családokhoz. Ön tervezi, hogy családot alapít? Említette, hogy saját bőrén, bőrükön is érzik az új idők szelét.
– Igen. Kizárólag családban, házasságban és gyermekekben gondolkodom.

 

Forrás: Lippai Roland, mno.hu

Módosítás dátuma: 2011. július 23. szombat, 08:07  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés