FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A Népszabadság szerzőjének ifjúságpolitikai cikke

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Ponyvaregény
Az ifjúságszakma és az ifjúságügy mindig is mostohagyereke volt a magyar költségvetésnek, igazgatásnak és médiának.

TINTÁSY KRISZTA|     Népszabadság

 

Érthető ez a magyar állapotokat tekintve, hiszen első minisztere egy nehezen szerzett diplomáját nemrég eltwitterező világfi, második miniszterére már a politológusok sem emlékeznek, a harmadik pusztán ugródeszkának használta a területet, hogy a többit ne is emlegessük. Ám ha arra gondolunk, hogy gyerekeink ugyanannyi időt töltenek a családban és iskolában együtt, mint azon kívül, és ezen utóbbi tér szolgáltatórendszere lenne hivatott alternatívát kínálni a tömeges passzív befogadás kultuszának, a plázák, multiplexek, gyorséttermek stb. világának, talán érthetővé válik, hogy Európa többi része nem pénzpazarlásként fi nanszírozza a területet. Nem véletlen, hogy az ötmilliós Finnországban 3200 államilag finanszírozott ifjúságsegítő és ifjúsági referens dolgozik, míg nálunk jó, ha 200; nem véletlen, hogy Németországban a közösségi terek fejlesztése kiemelt feladat; s az sem, hogy Franciaországban az ifjúsági szakmák egyetemi végzettséget adnak. Nálunk az elgettósodó lakótelepeken, a néptelenedő kisvárosokban nem megszüntetni kellene az ifjúsági irodákat, közösségi tereket, hanem meg- és újranyitni őket, hogy a települések megtartóereje ne csupán a templom-kocsma-hivatal szentháromságára korlátozódjon.

Az elmúlt 10 évben – bár meglehetősen felemás módon – de létezett az ifjúsági szakma. A maga kitekert jogi hátterével, az MSZP és a Fidesz által 2009-ben elfogadott Nemzeti Ifjú sági Stratégiájával, az elégtelen, de bejáratott finanszírozó csatornáival, a helyüket nem találó, de működő intézményeivel, a felemás tudományos hátterével és az erős hálót alkotó szakrendezvényeivel.

Ebből mára az alkotmányból kihagyott ifjúságjogi garanciák – az eddigi alkotmányunk mind a gyerekekről,mind a fiatalokról megemlékezett egy-egy paragrafusban –, beígért és a szocialistákon joggal számon kért, de azóta se megszülető ifjúsági törvény, és a forrásbővítő testületekben átírt döntéshozók szerepelnek, olyan szervezetek képviseletében, amelyek be sincsenek jegyezve.

Bár a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát 86%-os többséggel fogadta el a parlament, a Fidesz először új stratégiát kívánt alkotni, majd ez új programmá szelídült, amit előbb májusra, majd az őszre ígértek.

Miután sikerült a forrásbővítő testületek döntéshozatali rendjét a maguk képére alakítani, már nincs akadálya, hogy ezen testületek rendszeresen írják át a szakértői listákat, többek között ellehetetlenítve olyan nagy múltú lapokat, mint a terület egyetlen szakmai periodikája az Új Ifjúsági Szemle, amely annak ellenére lett szoci koszfészeknek titulálva, hogy szerkesztőbizottságában Spéder Zsolt és Stumpf István, vagy a nemrég meghalt és a teljes szakma által szeretett és becsült fideszes képviselőjelölt Beke Pál is szerepel.

A megyei szintű, civil szervezetek által működtetett Ifjúságszakmai Módszertani Központok finanszírozását leállították, az ifjúsági irodák megszüntetéséhez némán asszisz tálnak, a szakmai háttérintézményt, a Mobilitást egy éve képtelenek egyik hivatal berkeiből átvinni a másikba.

Sikerült ellehetetleníteni a Mindengyerek konferenciát, elmaradt a több mint egy évtizede létező Település és Ifjúsága konferencia, és az utolsó „állva maradt” országos ifjúsági rendezvény, az Ifjúsági Szakma Országos Találkozója is végveszélybe került, miután két pár százezres, többször megígért, szerződés előtt álló összeget nullázott ki a tárca.

Az egy év alatt az egyetlen állami ifjúsági kezdeményezés, egy kudarcba fulladt ifjúságszervezeti kutatás volt. Ennek kérdőíve anonimitást ígér, majd egyedileg azonosítja a válaszadót. Aki a szociális kérdőív vonalkódja és az előbb leírtak között hasonlóságot vél felfedezni, nem téved nagyot.

A Ponyvaregény című film arról híres, hogy talán a legtöbb felesleges vérengzés jellemzi. Az ifjúságügy kész Ponyvaregény.

A szerző közíró


Hozzászólás:
baliorgana | 2011. június 21. | 02:21:29

Ifjúságügy: szak- vagy pártpolitika?
Egy év telt el a kormányváltás óta és számos szakterület került már ilyen-olyan (de leginkább negatív) apropóból reflektorfénybe.
Egy terület azonban kimaradt a nagyító alól egészen mostanáig, ez pedig az ifjúságpolitika kérdése volt. Kétségtelen, hogy nem a legpriorizáltabb területről van szó, kevéssé éri el a társadalom és a politika ingerküszöbét - bár nincs olyan alkalom, hogy ne hangozna mennyire is fontos az ifjúság kérdése. Mindazonáltal, hogy gyakran emlegetett közhellyel éljünk, ehhez a terülthez is mindenki értőnek képzeli magát, mivel mindenki volt fiatal. Holott egy önálló szakterületről beszélünk, relatív kisszámú, ám többé-kevésbé hozzáértő emberrel.
Az elmúlt egy év után az elmúlt napokban került előtérbe az ifjúságügy, mint egy, a semmiből előkerülő ifjú fidelitasos miniszteri biztos játszótere.
De mi is történt az elmúlt egy évben? A rövid válasz az lenne, hogy semmi. De talán még az is jobb lenne, mint ha a bővebb választ nézzük.
Az ifjúsági terület a KDNP által vezetett Nemzeti Erőforrás Minisztériumba került és főosztályi szinten a kábítószerüggyel került össze (utóbbiak legnagyobb bánatára, látva a kialakult botrányokat). Hogy miért, milyen elgondolások alapján kapcsolódik a drogprevenció kérdése (és csak az) az ifjúságügyhöz, mellérendelt formában, azt most ne firtassuk. Épp elég nagy csoda volt, hogy fél évvel a kormányváltás után sikerült rendezni a minisztériumi státuszokat és sikerült elkészíteni a szervszervezeti és működési szabályzatot. Mondhatni, hogy az első félévet leginkább az határozta meg, hogy mindenki várta, mikor rendeződik a minisztérium sorsa.
A szakterület az Ifjúság Osztály magát csak "A Szakmaként" aposztrofáló vezetőjének elküldését szemrebbenés nélkül vette tudomásul és a máskor oly' hangos és öntudatos civil társadalom jelentős része is csendben nézte, hogy néhány korábbi folyamat kifutásán kívül az égvilágon semmi nem történik. Pontosabban minden egyes fórumon megtudhattuk, hogy az elmúlt 8 évben nem volt ifjúságpolitika, az ifjúsági területen nem történt semmi, na de majd most… Valamint megtudtuk azt is, hogy az ifjúságpolitika valójában a demográfiai folyamatok kérdése.

Elmondható talán, hogy az egyetlen front, ahol produktum - mondhatni sikeres produktum - született, az EU elnökség ifjúságpolitikai területe volt. Ironikus ugyanakkor, hogy a magyar elnökség egyik legnagyobb szabású és legsikeresebb rendezvénye, az Ifjúsági Konferencia első napján helyezték el új státuszán a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat következő vezetőjét, aki azt a 10 éves szakmai és intézményi tapasztalattal és a szamárlétrát végigjáró igazgatót volt hivatott váltani, aki oroszlánrészt vállalt az elnökségi rendezvény sikeréből. Az új vezető azonban a politika, egész pontosan a NEFMI parlamenti államtitkárának kegyeltje, aki már korábbi, debreceni vezetői posztját is politikailag megbízható státuszának köszönhette. Az eddig eltelt időszak alapján az új vezetés nem is volt há


Módosítás dátuma: 2011. július 03. vasárnap, 12:21  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés