FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

EU ifjúsági program

Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott
állásfoglalás a fiatalok foglalkoztatásáról a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédről...


(2011/C 164/01)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYA­
INAK KÉPVISELŐI,
EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY
A 2005. november 15-i állásfoglalásban (
1
) felkérték az Európai
Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy alakítsanak ki struktu­rált párbeszédet a fiatalokkal és szervezeteikkel, az ifjúsági terü­lettel foglalkozó kutatókkal és a szakpolitikák alakítóival.
A strukturált párbeszéd koncepcióját a későbbiekben a 2006.
október 26-i állásfoglalás (
2
) is támogatta, amely kimondja, hogy
a szakpolitikák alakítása során a megfelelő szinteken kellően
figyelembe kell venni a strukturált párbeszédet és annak ered­
ményeit.
Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés
megújított keretéről (2010–2018) szóló tanácsi állásfoglalás (
3
(
elismeri a fiatalokat a társadalom erőforrásaiként, és kiemeli
azon joguk biztosításának a fontosságát, hogy a velük és az
ifjúsági szervezetekkel való folyamatos és strukturált párbeszéd
révén részt vehessenek az  őket érintő politikák alakításában.
MEGÁLLAPÍTJÁK, HOGY
A strukturált párbeszéd célja, hogy fórumként szolgáljon az
ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritá­
saira, megvalósítására és nyomon követésére irányuló folya­
matos, közös reflexióhoz. Célja továbbá, hogy a fiatalok és az
ifjúsági szervezetek széles körét bevonja a minden szintre
kiterjedő konzultációba a tagállamokban, az uniós ifjúsági
konferenciákon és az európai ifjúsági hét során.
A strukturált párbeszéd 18 hónapos munkaciklusokra épül,
amelyek mindegyike egy – az ifjúságpolitika terén folytatott
európai együttműködés átfogó céljainak megfelelő – átfogó
tematikus prioritással és konkrét tárgykörökkel foglalkozik.
Ebben a tekintetben a Tanács 2009 novemberében a fiatalok
foglalkoztatását határozta meg az ifjúságpolitika terén folytatott
európai együttműködés átfogó tematikus prioritásaként az első
18 hónapos munkaciklus tartamára (vagyis a 2010. január 1. és
2011. június 30. közötti időszakra).
A strukturált párbeszéd keretében folytatott konzultációk a
helyitől egészen az uniós szintig terjedő, közös témákról
szóló viták. Európai szinten a konzultációk koordináló szerve
a strukturált párbeszéd európai irányítóbizottsága. Ebben a
csoportos elnökség tagállamainak (minisztériumok, nemzeti ifjú­
sági tanácsok és a „Fiatalok lendületben” program nemzeti
irodái), az Európai Bizottságnak és az Európai Ifjúsági Fórumnak
a képviselői kapnak helyet. Nemzeti szinten a tagállamok támo­
gatták a nemzeti munkacsoportok létrehozását, illetve a
meglévő struktúrákat használták fel a fiatalokkal és az ifjúsági
szervezetekkel folytatandó konzultáció érdekében. A nemzeti
konzultációk eredményeit – amelyeket az európai irányítóbi­
zottság elemzett és állított össze – az uniós ifjúsági konferenciák
elé terjesztik.
MEGÁLLAPÍTJÁK, HOGY
Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés
megújított keretéről (2010–2018) szóló tanácsi állásfoglalásban
meghatározott folyamat alapján a strukturált párbeszéd első
ciklusa fórumként szolgált az ifjúságpolitika terén folytatott
közös reflexióhoz, és további megoldásra váró problémákat
tárt fel. A folyamat jellegéből adódóan az Európai Unióban
élő fiataloknak alkalmuk nyílt arra, hogy véleményüknek és
elképzeléseiknek ugyanazon konzultációs szakaszban, közös
tematikus prioritással foglalkozó konzultáció keretében adjanak
hangot.
A munkában a nemzeti ifjúsági tanácsok mellett az ifjúságpoli­
tika egyéb szereplői, így például a minisztériumok, a „Fiatalok
lendületben” program nemzeti irodái, az ifjúságsegítők és az
ifjúság területével foglalkozó kutatók is részt vettek.
HU 2011.6.2. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/1
)
1
) HL C 292., 2005.11.24., 5. o.
)
2
) HL C 297., 2006.12.7., 6. o.
)
3
) HL C 311., 2009.12.19., 1. o.A nemzeti munkacsoportok egyre növekvő számban járulnak
hozzá a konzultációk egymást követő fordulóihoz azáltal, hogy
a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd megvalósítását szol­
gáló stratégiákat és módszertanokat dolgoznak ki, valamint
nemzeti jelentéseket készítenek az európai irányítóbizottság
számára. E hozzájárulások, valamint az uniós ifjúsági konferen­
ciákon folytatott további megbeszélések szakpolitikai üzene­
tekben öltöttek formát, amelyeket az uniós szakpolitikák
felhasználhatnak.
AJÁNLJÁK, HOGY
A strukturált párbeszédet tovább kell fejleszteni, és a következő
18 hónapos munkaciklus során többféle területtel lehetne
foglalkozni, többek között az alábbiakkal:
Politikai nyomon követés
a) a strukturált párbeszéd keretében elért eredmények politikai
nyomon követésének az előmozdítása;
b) visszajelzés a fiatalok részére a strukturált párbeszéd eredmé­
nyei nyomán hozott intézkedésekről;
Valamennyi érdekelt részvétele
a) a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok részvételének az
előmozdítása;
b) a helyi és regionális hatóságokat képviselők részvételének az
előmozdítása;
c) az ifjúságkutatók részvételének az előmozdítása, valamint
tudásuk és szakértelmük jobb kihasználása a folyamat terve­
zése, végrehajtása és nyomon követése során;
d) a valamennyi érdekelt közötti szélesebb körű és átláthatóbb
kommunikáció előmozdítása;
A strukturált párbeszéd pénzügyi támogatása
a jövőbeli pénzügyi keret sérelme nélkül, az ifjúságpolitika terén
folytatott strukturált párbeszéd fenntartható támogatásának
figyelembevétele az uniós programok következő generációjában;
Időkeret
reális és megfelelő időkeret, valamint határidők megállapítása a
konzultációk számára;
Módszerek
a) célszerű és hatékony módszerek alkalmazása, amelyek előse­
gítik, hogy a strukturált párbeszéd színvonalas eredményeket
hozzon;
b) a bevált gyakorlatok cseréje a nemzeti munkacsoportok
között;
c) a folyamat és a struktúrák egyszerűsítése, a szubszidiaritás
elvének teljes körű betartásával;
d) lehetőség szerint különféle eszközök – pl. a közösségi média,
az internet és az online konzultációk – igénybevétele;
e) tartalmas folyamat biztosítása a fiatalok számára;
f) a konzultáció során feltett kérdések megfogalmazásakor
egyértelműség és pontos nyelvhasználat;
g) az uniós ifjúsági konferenciák munkamódszereinek a finomí­
tása.
MEGÁLLAPODNAK ABBAN, HOGY
— az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés
átfogó tematikus prioritása a második 18 hónapos munka­
ciklus tartamára (vagyis a 2011. július 1. és 2012. december
31. közötti időszakra) az ifjúság szerepvállalása, különös
hangsúlyt helyezve a demokratikus életben való részvételre.
A második munkaciklus csoportos elnökségének konkrét
prioritásait az I. melléklet tartalmazza,
— a kiválasztott kiemelt cselekvési területeket az esetlegesen
felmerülő új fejlemények fényében minden elnökség kiegé­
szítheti,
— a strukturált párbeszéd első két munkaciklusát a Tanácsnak
kell értékelnie a Bizottság által 2012 vége előtt benyújtandó
uniós ifjúsági jelentéshez kapcsolódóan,
— a soron következő csoportos elnökségi ciklus cselekvési
területeit a csoportos elnökség hivatalba lépése előtt kell
meghatározni azt követően, hogy a Tanács elkészítette érté­
kelő jelentését.
ÚGY VÉLIK, HOGY
A strukturált párbeszéd első munkaciklusának kimenetele
egyrészt a spanyol, a belga és a magyar elnökség során folyta­
tott nemzeti konzultációk, másrészt a 2010 áprilisában Jerez de
la Fonterában, 2010 októberében Leuvenben és 2011 márciu­
sában Budapesten tartott uniós ifjúsági konferenciák eredmé­
nyeire épül. A spanyolországi uniós ifjúsági konferencia alkal­
mával a tagállamok képviselői és az ifjúság küldöttei közösen
prioritásokat határoztak meg a fiatalok foglalkoztatásával
kapcsolatban, amelyeket a belgiumi uniós ifjúsági konferencia
alkalmával közösen szakpolitikai ajánlásokká dolgoztak át, és
amelyek a magyarországi uniós ifjúsági konferencia során
konkrét eredmények formáját öltötték.
HANGSÚLYOZZÁK, HOGY
A fiatalok foglalkoztatásáról folytatott strukturált párbeszéd
következtetéseiben az alábbi pontok merültek fel kiemelt cselek­
vési területként:
1. Alapvető fontosságú, hogy minden fiatal – különösen a keve­
sebb lehetőséggel rendelkezők – könnyebben hozzájusson az
ifjúságbarát és színvonalas munkaerő-piaci információkhoz.
A formális oktatás és a nem formális tanulási pályák minden
lehetséges szintjébe be kell építeni az életpálya-központú
képzést és a pályaorientációt annak érdekében, hogy a
fiatalok jobban megismerjék a munkaerő-piaci követelmé­
nyeket, nagyobb esélyekkel rendelkezzenek a munkaerőpi­
acon, valamint felkészüljenek a munka világára.
HU C 164/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.6.2.2. Az ifjúsági munkát és a nem formális tanulást el lehetne
ismerni és nagyobb mértékben lehetne támogatni, mivel
ezek jelentősen hozzájárulnak a fiatalok készségekkel és
kompetenciákkal való felruházásához, ezáltal megkönnyítik
a fiatalok munkaerőpiacra lépését, és hozzájárulnak az
Európa 2020 stratégia céljainak a megvalósításához is.
3. Alapvető fontosságú, hogy a fiatalok munkaerőpiacra való
belépését adott esetben testre szabott szakpolitikai intézke­
déseken keresztül támogassuk; a szakmai gyakorlatok tekin­
tetében pedig minőségi keretrendszerre van szükség annak
érdekében, hogy az ott szerzett tapasztalat biztosan hasznos
legyen az oktatásban.
4. A fiataloknak fokozott rugalmasságra és biztonságra van
szükségük ahhoz, hogy a munkavállalást kombinálni tudják
további tanulmányokkal, képzéssel és önkéntes tevékeny­
ségekkel, valamint össze tudják egyeztetni a magánélettel.
5. Az Európa 2020 stratégia, különösen pedig a „Mozgásban az
ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezés összefüggésében
szükség van arra, hogy az adminisztratív eljárások ésszerűsí­
tése révén megkönnyítsük a fiataloknak a mobilitási lehető­
ségekhez való egyenlő hozzájutását.
A FENTIEKBEN FELVÁZOLT EREDMÉNYEKRE FIGYELEMMEL
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS/VAGY A BIZOTTSÁGOT, HOGY
HATÁSKÖRÜK KERETEIN BELÜL
Vegyék tudomásul a strukturált párbeszéd következtetéseit, és a
megújított keretről szóló tanácsi állásfoglalásban foglalt kettős
megközelítést alkalmazva dolgozzanak ki olyan kommunikációs
és együttműködési csatornákat más érintett szakpolitikai terüle­
tekkel és szakpolitikai szervekkel mind a különböző uniós
intézményeken belül és azok között, mind a tagállamokban,
amelyek előmozdítják a fiatalokra irányuló szakpolitikákat és
intézkedéseket.
HU 2011.6.2. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3MELLÉKLET
Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés prioritásai a 2011. július
1-jétől 2012. december 31-ig tartó időszakban
Átfogó prioritás – Az ifjúság szerepvállalása
Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés átfogó tematikus prioritása a 2011. július 1. és 2012. december
31. közötti időszakra az ifjúság szerepvállalása lesz, különös hangsúlyt fektetve az Európa demokratikus életében való
részvételre, ahogyan az a Lisszaboni Szerződés 165. cikkében szerepel. A fenti 18 hónap alatt strukturált párbeszéd
keretében fogják megvitatni ezt a kérdést. A konkrét prioritásoknak részben vagy egészben hozzá kell járulniuk az átfogó
tematikus prioritáshoz.
2011. július 1–2012. december 31. – Az ifjúság és a világ
2011 második felében a következő kérdések kerülnek előtérbe:
— az Európai Unió fiataljai, valamint a kelet-európai és a kaukázusi országok fiataljai közötti együttműködés erősítése,
különös tekintettel a fiatalok mobilitására,
— a kelet-európai és a kaukázusi országokban az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított
keretén belül a fiatalok helyzetére és az ifjúságpolitikára irányuló figyelem felkeltése,
— annak átgondolása, hogy a fiatalokra nézve milyen szerepet játszik az informális és nem formális tanulás előmozdítása
és validálása, figyelembe véve „az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évének” keretét és a
„Fiatalok lendületben” program félidős értékelésének eredményeit.
2012. január 1–2012. június 30. – Kreativitás és innováció
2012 első felében a következő kérdések kerülnek előtérbe:
— a fiatalok kreativitásának, innovációs képességének és tehetségének fejlesztése aktív társadalmi részvételük és jobb
munkaerő-piaci foglalkoztathatóságuk eszközeként,
— „a kreativitás és innováció európai éve” folyamán elindított különböző kezdeményezések tanulságainak felhasználása,
— az arra vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje, hogy miként lehetne több fiatalt bevonni a demokratikus döntéshoza­
talba.
2012. július 1–2012. december 31. – Részvétel és társadalmi befogadás
2012 második felében a következő kérdések kerülnek előtérbe:
— a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és általánosságban a fiatalok részvételének megerősítése a döntéshozatalban,
— a fiatalok helyi szinten történő részvételének fokozása és ösztönzése,
— a fiataloknak a szélesebb társadalmi és demokratikus életbe történő befogadásának az előmozdítása.
HU C 164/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.6.2.

 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés