FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?


Az Európai Unió legújabb kezdeményezését a Youth@Work – fiatalok hídja a munkához programot mutatták be a Fiatalok Európai Állásbörzéjén 2011. április 29-30.  között Budapesten a Corvin Bevásárlóközpontban.

 

Andor László EU biztos megnyitója után számos szakmai előadás és workshop várta az érdeklődő fiatalokat. Az esemény másik kiemelt rendezvénye a Youth on the Move – Mozgásban az ifjúság információs kampány volt, amely pedig a bevásárlóközpont mögötti rendezvénysátorban zajlott. Tóth Kata és Szabados Gábor tudósítótársaimmal együtt ellátogattunk a rendezvényre és mi is beültünk ebbe a sátorba, ahol meghallgattuk az Európai Ifjúsági Fórum magyar EU-elnökségi összekötőjének előadását. Szabados Viktor arról beszélt, hogy nekünk fiataloknak mire is lehet jó egy Nemzeti Ifjúsági Tanács. Érdekes adalék, hogy minden más európai országgal ellentétben, csak nekünk magyar fiataloknak nincs ilyen képviselete.

Mi is a Nemzeti Ifjúsági Tanács, NIT?

Az Európai Unió mind a 27 tagállamában van Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT), sőt az EU-n kívüli tagállamokban is jellemzően működik egy ilyen testület, mint például a szomszédos, de nem EU tag Horvátországban, Ukrajnában és Szerbiában is. Egyedül Magyarország lóg ki a sorból. Ezért is tartotta fontosnak Szabados Viktor, hogy az Európai Ifjúsági Fórum képviseletében ilyen formában is beszéljünk erről a nemzeti ifjúsági képviseletről. Viktor a legutóbbi Educatio kiállítás kapcsán már egyébként saját cikkben is szorgalmazta az ifjúság strukturált képviseletének létrehozását.

Az utóbbi időben Lengyelország, Szerbia és Bulgária is felállították Nemzeti Ifjúsági Tanácsaikat. Egy ilyen Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak a fiatalok érdekeit kell képviselnie, a különböző szakmai diákszervezetek, hallgatói önkormányzatok ugyanis egyenként nem alkalmasak arra, hogy a fiatalok érdekeit képviseljék a társadalmi párbeszédben és a kormányzati folyamatokban. NIT-hez hasonló testület volt már Magyarországon még 2008-ban, de csak rövid ideig, mert nem volt életképes, sem reprezentatív.

Szabados Viktor az Európai Ifjúsági Fórum (European Youth Forum, YFJ) EU-elnökségi összekötőjeként az ifjúságpolitikai folyamatokat segíti és képviseli, és a Strukturált Párbeszéd folyamatát és eredményeinek minél szélesebb körben való terjesztését próbálja meg biztosítani. Más tagállamokban jellemzően az összekötő személye mögött is ott áll a Nemzeti Ifjúsági Tanács. A magyar elnökség alatt a Fórum partnere az AEGEE Europe nemzetközi hallgatói szervezet (Fórum tag) egyik magyar szervezete az AEGEE-Budapest. A Youth on the Move sátorban így Viktor az AEGEE-Budapesttel együtt egy standon látta el az Európai Ifjúsági Fórum képviseletét, amit egyébként a rendezvénnyel párhuzamosan futó elnökségi konferenciáról Luca Scarpiello, a Fórum alelnöke is meglátogatott.

Hogyan működhet a Tanács?

A NIT alapvető feladata a 18-35 év közötti fiatalok képviselete. Fontos funkciója még a részvétel, azaz hogy a fiatalok állandó részvételét biztosítsa az őket érintő ügyekben helyi, regionális, nemzeti és európai szinteken. Jelenleg Magyarországon a Mobilitás- Országos Ifjúsági Szolgálat és az illetékes Minisztérium működtet egy Nemzeti Munkacsoportot erre a célra, aminek munkáját a 20 önkéntes fiatalból álló Ifjúsági Konzultációs Kör (IKK) segít. A Kör olyan programokat is szervez, amellyel közvetlenül el tudják érni diákszervezeti társaikat. Az úgynevezett Nyiss! projektjük a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA), valamint az EURODESK magyarországi hálózata partneri kapcsolatai révén éri el a fiatalokat. De igazából ez a Kör egyedül nem képes kompenzálni a NIT feladatait, ami átfogóan képviselné és lefedhetné az ifjúságot Magyaroszágon. Ehhez szükség van az országos hallgatói önkormányzatra, szakmai diákszervezetekre, ifjúsági szervezetekre és minden olyan szervezet tagságára, ahol főleg közvetlenül fiatalokat képviselnek és amelyekben fiatalok is dolgoznak, tevékenykednek. A tagok maguk választhatják meg a szerveztükön belül a delegáltjaikat, akikből aztán felállhat a Tanács képviselői csapata. Átlagban egy-egy ilyen NIT-ben 4-5 fiatal dolgozik teljes állásban, akik azért vannak, hogy felmérjék a fiatalok érdekeit, projekteket valósítsanak meg, pályázzanak különböző lehetőségekre és biztosítsák a folyamatos információáramlást befelé és kifelé egyaránt. Magyarországon ez most ilyen formában nem létezik. A NIT továbbá, amennyiben valóban reprezentatív és nyitott formában képviseli a fiatalokat akkor tagjává válhat az Európai Ifjúsági Fórumnak, az egyetlen olyan érdekképviseletnek, amely európai szinten összefogja az ifjúságot. A Fórum képviseli az európai ifjúság érdekeit mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács mind pedig az ENSZ felé, aminek jó lenne ha  mi is a tagjai között lehetnénk, akár a többi ország NIT-jei.

NIT networking
A magyar EU-elnökség zárja le a fiatalok foglalkoztatása témakörében a fiatalokkal folytatott párbeszédet és hagyja jóvá az EU tanácsi dokumentumokat is. “A Mobilitás – Országos Ifjúsági Szolgálattal közösen június 21-én egy, a Strukturált Párbeszéd folyamatát, eredményeit és következő állomásait bemutató, trió záró konferenciát rendezünk. Hogy a magyar ifjúsági képviselet valóban létrejöhessen és a mostani kérdéses rendszer minél reprezentatívabb legyen a konferencia kísérő programjaként június 22-én az Európai Ifjúsági Fórum elnökségi partnerszervezetével az AEGEE-Budapesttel és szakmai diákszervezetek egyesületével, az FDE-vel egy igazi NIT networkinget tervezünk. Várhatóan a Fórum elnöksége és más tagállamok Ifjúsági Tanácsainak képviselői jönnek majd el Budapestre, hogy személyesen is bemutathassák hogyan működik náluk a NIT, hogyan néz ki egy átlagos munkanapjuk, honnan biztosítják a finanszírozást és mit is jelent valójában a teljes európai körforgásba való bekapcsolódás lehetősége. Így az ifjúsági szervezetek igazi betekintést kaphatnak majd az ifjúsági delegáltakkal való találkozásnak köszönhetően” – meséli Viktor, aki nagyon reméli, hogy a következő lengyel-dán-ciprus trió alatt már felállhat majd nálunk is egy ilyen testület és felzárkózhatunk a többi 26 EU-s tagállamhoz. Ez a szakmai találkozó egy jó platform lehet majd arra, hogy egy kezdő löketet kapjunk, és szakmai tapasztalatokat, szaktudást cseréljünk.

Azért is lehet fontos egy ilyen Ifjúsági Tanácsnak a létrehozása, hogy ilyen módon alkalmunk nyílhasson bekapcsolódni az európai szintű ifjúsági folyamatokba és így az Európai Ifjúsági Fórumba is, mert a törvények többsége az EU-n belül Brüsszelben születik és ha ilyen szinten nem csatornázzuk be a magyar fiatalok véleményét, álláspontját akkor nem tudunk egy határozat, döntés, tanácsi dokumentum meghozatalához mi is “hozzá szólni”, ami viszont bennünket is nagy mértékben érinthet. A beleszólásban, véleménykinyilvánításban segíthet nekünk az, ha az Európai Ifjúsági Fórumban van egy magyar tagszervezet is,  a NIT.

Strukturált Párbeszéd
A Strukturált Párbeszéd egy olyan európai szintű folyamat, amely a spanyol-belga-magyar trió elnökség alatt indult el, és amely 9 évig tartó együttműködés az EU tagállamok között. A Strukturált Párbeszéd egyfajta társadalmi párbeszéd a fiatalok és a döntéshozók között minden tagállamban és mivel ebben a mostani ciklusban a foglalkoztatás a kiemelt téma, ezért is volt kiemelt jelentősége ennek az állásbörzének is. Jövő héten az Európai Ifjúsági Hét alatt fog megszületni Brüsszelben az az EU tanácsi dokumentum, amibe belekerül az egész 18 hónapos konzultáció, aminek lebonyolításában fókuszcsoportos beszélgetések, interjúk és kérdőívek formájában a Mobilitás – Országos Ifjúsági Szolgálat, az Ifjúsági Konzultációs Kör (IKK), az AEGEE-Budapest, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) és más ifjúsági szervezetek vettek részt. A Budapesti EU Ifjúsági Konferenciáról korábban már tudósítottunk, itt kapott végleges formát a fiatalok javaslatcsomaga. A 3 napos, több mint 300 fős konferencia összefoglaló videója is elérhető online. A Strukturált Párbeszéd egy európai feladat, aminek meg kell felelnünk, hiszen ez egy közös döntés alapján vált a trió egyik kiemelkedő ifjúsági folyamatává. Ezt más országokban jellemzően a Nemzeti Ifjúsági Tanács fogja össze és bonyolítja le a Nemzeti Munkacsoport koordinátoraként. Mivel nálunk ilyen még nincs ezért például az ifjúsági szervezetek egy részét fedi csak le az önkéntes  ifjúsági delegált intézménye.

EURES- European Employment Services
Az EURES Magyarország, azaz a Foglalkoztatási Hivatal szervezte meg a Fiatalok Nemzetközi Állásbörzéjét, amin 25 európai munkáltató jelent meg, és 16 ország képviseltette magát EURES-tanácsadóival. Az EURES-hálózat (European Employment Services, Európai Foglalkoztatási Szolgálat) célja, hogy tájékoztatást és útmutatást nyújtson az érdeklődőknek az Európai Unión belüli munkavállalási lehetőségekről, valamint tanácsadással lássa el őket az optimális állásajánlat kiválasztásában. Kiemelt feladata a munkaerő-mobilitás elősegítése, valamint a segítségnyújtás azon munkáltatók számára, akik más országokból érkező munkavállalókat szeretnének alkalmazni. A rendezvény különleges aktualitása az volt, hogy 2011. május 1-től Németországban, Ausztriában és Svájcban megszűnt a munkaerő-piaci korlátozás, így a 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt szabaddá vált az út a munkavállaláshoz. Ma már akár az összes tagállamban szabadon vállalhatunk munkát magyar állampolgárként. Egy külön tudósításban erről is beszámoltunk.

Módosítás dátuma: 2011. június 13. hétfő, 13:49  

Hozzászólások  

 
0 #1 Tóth József 2011-06-14 22:10
:lol:
 

Kapcsolódó anyagok

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Civilek az ifjúságpolitika alakításában

A fiatalokat nevelő és képviselő civil szervezetek nagyobb szerepet kapnak az ifjúságpolitikábanÁtalakul a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg. Az átalakulással az eddigi tagok mandátuma megszűnik, a testület munkájában ezután az elnökön kívül csak civil szervezetek vesznek részt. A grémium javaslattevő, véleményező és tanácsadói feladatokat lát el, segítve a kormány, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter munkáját.
Bővebben...