FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Összefogás az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséért

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Milyen kompetenciák szükségesek ma ahhoz, hogy az oktatás világából kilépő fiatalok el tudjanak helyezkedni a munka világában? Hogyan lehet támogatni őket ezen az úton? Mi áll a rendkívül magas ifjúsági munkanélküliség hátterében? Hogyan lehetne ezt csökkenteni? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett VII. Országos Tanácsadó Konferencia 10. szekciójában október 30-án. Dilemmák a tanácsadásban cím alatt mentorok, egyetemi oktatók, pedagógusok, tanácsadók, oktatási szakértők és főiskolai hallgatók vitatták meg a problémákat. Megoldásként arra jutottak, hogy minden érintettnek: a felsőoktatásnak, a tanácsadásnak és a vállalatoknak is össze kell fognia annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok munkavállalását.

Azért kapta a 10. szekció a Dilemmák a tanácsadásban címet, mert az élet és egyben a tanácsadás is tele van dilemmákkal – fogalmazta meg a szekció vezetője, Szuhai Nóra, aki a „Legjobb vagyok” Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki több mint tíz éves tanácsadói pályája során számos dilemmával találkozott. Kiemelte: a közoktatásból kilépve megszűnik a fiatalok támogatottsága, és ezt az űrt szeretné betölteni a „Legjobb vagyok” azzal, hogy a 18-35 év közötti fiatalokat segíti pályaorientációs, önismereti, karrierépítési útján és munkahelyi integrációja során. A folyamat közben számos kérdés felmerül. Milyen kompetenciák szükségesek a munkavállaláshoz, és mely kompetenciákkal lépnek ki az oktatásból a diákok? Miért helyezkednek el nehezen? Hogyan lehetséges a tehetséggondozásuk? Szuhai Nóra olyan szakembereket hívott a szekcióba, akik szintén ezekre a kérdésekre keresik a választ.

Más kompetenciákat hisznek sikeresnek a hallgatók, az oktatók és a vállalatok
Dr. Király Zsolt főiskolai docens, a Budapesti Gazdasági Főiskola munkatársa, egyben a TEhetségek Akadémiájának alapítója és trénere kérdések egész sorát tette fel: melyek a tehetség dilemmájának okai? Van-e a tehetségek kibontakoztatásához elég szabadság, nyitottság? Tehetségeket keresünk, tehetségpotenciált, vagy azt, ki miben tehetséges? Előadásának célja a problémák felmutatása volt. Kitért többek között arra, hogy a vállalatok részéről továbbra is a legnagyobb kihívás a megfelelő emberek megtalálása és megtartása, a legnagyobb kockázati tényező pedig, hogy a tehetségek elhagyják az országot. Kiemelte: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tehetséghez tér és lehetőség kell. Észre kell vennie az oktatásnak és a vállalatoknak is, hogy egyre több a „diszes” (diszkalkuliás, diszlexiás és diszgráfiás – a szerk.) – az 1990-es években a gyerekek 15 százaléka, azóta ez az arány nő –, és ők azok, akik bár egyik kompetenciájuk terén gyengén teljesítenek, ezt kompenzálva más képességeik és készségeik átlag fölöttiek. Nem lehet elfelejteni, hogy az új Y és Z generáció nagyban különbözik az előző generációktól, és azon is érdemes elgondolkodni, tényleg a csapat munkára kell-e ekkora hangsúlyt fektetni? A vizsgálatok és tapasztalatok ugyanis azt mutatják, szükség van a magányra, az autonómiára a sikeres munkához – magyarázta Király Zsolt, megjegyezve: a fiatalok elhelyezkedését nehezíti, hogy mást gondolnak mind az egyetemista és a főiskolai hallgatók, mind az oktatók, valamint a vállalatok is arról, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekkel a munkavállalónak rendelkeznie kell.

14 millió európai fiatalt érint az ifjúsági munkanélküliség
Ugyanezen kérdésekkel kezdte előadását Tratnyek Magdolna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa is. Milyen kompetenciák szükségesek ma ahhoz, hogy fiatalok el tudjanak helyezkedni? Milyen akadályokkal szembesülnek a tanulásból a munkába való átmenet során? Felkészültek-e a munkavállalásra? A 14 millió európai fiatalt érintő ifjúsági munkanélküliség azt bizonyítja, hogy nem. Annak dacára, hogy egyre többen keresnek munkát, a munkáltatók nem találnak megfelelő készségekkel rendelkező jelentkezőket, és a fiatalok a tanulásból a munkába vezető út minden pontján nehézségekkel találkoznak – derült ki az előadásból. Vannak azonban kipróbált és működő megoldások is, többek között a tandíjak mérséklése, alternatív oktatási módok bevezetése, a képzések modularizálása, a speciális készségfejlesztés, az oktatási intézmények céljainak változása, és ami a legfontosabb: „együtt kell működnie a szektoroknak, és minden érintett szereplőnek (hallgatónak, oktatónak, vállalatnak) tennie kell azért, hogy az oktatás és munkavállalás között könnyebb legyen az átmenet” – zárta gondolatait Tratnyek Magdolna.

Már az első osztálytól fejleszteni kellene az iskolában az életpálya-építési kompetenciát
Dr. Bártfai Edit közoktatási szakértő és tréner az előzőkhöz hozzászólva elmondta: természetes, hogy a fiatalok botorkálnak az oktatásból a munkába vezető úton, hiszen általában a munkáltatók elvárása nem egyezik azzal, amire a közoktatás trenírozza a diákokat. Az iskoláknak nyitnia kell a külvilág felé. Egyelőre az oktatás az életvezetési tanácsadás számára csaknem láthatatlan tömeg, elérhetetlen „iparág”. Holott az iskolában az életpálya-építési kompetencia fejlesztése lenne az egyik legfontosabb cél. A közoktatási szakértő kiemelte: nem 8. osztályban kell pár napos vagy hetes pályaválasztási tanácsadást adni, hanem már elsőtől, sőt óvodától el kellene kezdeni arra nevelni a gyerekeket, hogy felelősek a tetteikért és jövőjükért. Hozzátette: van helye a pedagógiában és a pedagógia eszköztárában a tanácsadásnak, de ehhez jelentősen fel kell készíteni az iskolát, és fogni kell a kezét legalább egy évig.

Egy lehetséges megoldás: a gyakornokság és az önkéntesség ötvözése
Állások márpedig vannak, csakhogy a fiatalokból hiányzik a belső hajtóerő, nincs megfelelő munkatapasztalatuk és konkrét elképzelésük, nem elég talpraesettek, és irreális célkitűzésekkel indulnak el, melyek sikertelensége esetén tévhitekkel és kibúvókkal nyugtatják magukat, és a külföldben látják a megváltást – kezdte előadását Agócs Magdolna, a „Legjobb vagyok” Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. A probléma súlyosságát bizonyítandó Andor László uniós biztost idézte, aki október 8-án a foglalkoztatásról szóló EU-csúcstalálkozón kifejtette: mintegy 10 milliárd euró áll a tagországok rendelkezésére a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdésére kialakított Ifjúsági Garancia megvalósításához.

„Hol a probléma gyökere? – teszi fel a kérdést Agócs Magdolna, aki szerint „rendbe kéne tenni” a fiatalok gondolkodását, azaz megválaszoltatni velük azokat a kérdéseket: mit, hol, hogyan szeretnék, mire vagyok képes, és mit teszek érte? Az is problémát jelent, hogy sok hallgató összekeveri a diákmunkát a gyakornoki programokkal, a munkáltatók ugyanis nem azt nézik, hogy dolgozott-e már az illető, hanem hogy mekkora és milyen munkatapasztalatuk van. Ehhez hozzájön még, hogy sok gyakornoki program rosszul épül fel, és nem azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére ad lehetőséget, amelyekért a gyakornok odamegy. A megoldást a „Legjobb Vagyok” az önkéntesség és gyakornoki program összefonódásában látja, ahol a fiatalok mentorálást és segítséget kapnak a motivációk tudatosításában, kompetenciák feltérképezésében, a karrierút készítésében, a tanulási és önismereti folyamatok során, valamint a célok tudatosításában. „Sokan úgy értelmezik az önkéntességet, hogy az luxus, és csak az vállalja, akinek rengeteg az ideje. A hozzánk érkező önkéntesek 50 százalékának csakugyan volt a kezdetben szabadideje, mert pályakezdő munkanélküli volt, a tapasztalatok azonban azt mutatják, 1–4 hónapon belül el tudtak helyezkedni az elképzeléseiknek megfelelő munkaterületen” – mondta Agócs Magdolna. Hozzátette: a korábbi előadókhoz hasonlóan ő is fontosnak tartja az összefogást. Lényeges volna a kapcsolatbővítés a felsőoktatási és szakképzési intézményekkel és az együttműködés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával.

Európai szinten elismert pályakövetési rendszer
A szekció zárásaként egy olyan modell került bemutatásra, amely segítheti, hogy a hallgatók és oktatók a munkaadók által elvárt kompetenciákat fejlesszék, és a már vállalatnál dolgozók és közvetlen vezetőik között hatékony párbeszéd jöhessen létre. A Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai dr. Kabai Imre vezetésével az európai szinten elismert diplomás pályakövetési modelljük eredményeiből kiindulva alakítják ki a dolgozók munkahelyi fejlesztésének eszközét: a Percepciós Diszkrepancia Térképet.

A brüsszeli központú European University Association (EUA) a legjobb 20 pályakövetési rendszer között vizsgálta az intézmény rendszerét, amely „kompetencia-párbeszéden” alapuló, komplex, minden érintettre (aktív, végzett és leendő hallgatókra, munkáltatókra, oktatókra) kiterjedő, módszertanában egy sor újdonságot jelentő vizsgálati rendszert dolgozott ki. A jelenlegi háromszereplős modell az elmúlt 5 évben a felsőoktatásban végzett hallgatók munkahelyi beválásnak mérésére kidolgozott 30 kompetenciát tartalmazó modellből indul ki. Lényege, hogy a beosztott munkavállalók nyilatkoznak arról, hogy az általuk végzett tevékenységekhez mely kompetenciákra van szükségük, és milyen mértékben rendelkeznek azokkal, majd a közvetlen vezetőiket is megkérdezik ugyanerről. Ahol ezek a vélemények a legnagyobb mértékben eltérnek, azok az elsődleges munkahelyi konfliktusforrások és gyengeségek. Dr. Kabai Imre kérdésre elmondta: a modell rendkívül hasznos arra, hogy feltérképezze a problémákat, de a megoldáskeresés már nem az ő feladatuk. Erre külön szakember kell, hogy a cég pozitívan tudja felhasználni, amit megtudott, és ne legyen még nagyobb konfliktus belőle. A mérőeszközzel kapcsolatban az is elhangzott: nemcsak a vállalatoknak és munkavállalóknak ad segítséget, hanem az egyetemi és főiskolai hallgatóknak és oktatóknak is jelzés értékű, hiszen látszik belőle, melyek azok a kompetenciák, amelyekre a különböző pozíciókban és munkakörökben szükség lehet, és amelyeket fejleszteni kell a hallgatókban.

(Készítette: Wéber Anikó)
(www.edupress.hu)

Módosítás dátuma: 2014. október 31. péntek, 23:00  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Az Orbán-kormány a fiatalok művelődését is pénzkérdésnek tekinti?

Ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz számára semmi sem szent: a jövő nemzedékét jelentő fiatalok művelődésén is képes spórolni – közölte Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Ifjúságpolitikai Kabinet vezetője.

A közelmúltban életbe lépett kormányrendelet alapján megszűnt a fiatal, 26 év alatti diákcsoportok azon lehetősége, hogy ingyenesen látogathassák az állami fenntartású múzeumok tárlatait. Farkas Gergely szerint ez a lépés várhatóan nagyon sok diák - például az osztálykirándulással egybekötött - múzeumlátogatását akadályozza meg a jövőben.

Bővebben...