FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Atombázisból ifjúsági tábort építenének

Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

 

Építészekkel, tervezőkkel és ingatlanfejlesztőkkel egyeztet a Keresztény Ifjúsági Szállások Szövetsége a nagyvázsonyi Kis Moszkvának nevezett objektum ügyében. A szervezet jelezte, diáktáborrá alakítaná a két évtizede üresen álló, lepusztult volt szovjet katonai komplexumot. A helyi önkormányzat 2006 óta ötletel, s 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium is hozzájárult, hogy ingyenesen megkapják a területet, azóta célzottan keresik a befektetőt. Ha az elképzeléseket a kormány is támogatja, még az idén megkezdődhet a beruházás, és jövő nyáron megérkezhetnek az első gyermekcsoportok.


A 36 hektáros nagyvázsonyi katonai bázis évtizedeken át hazánk legszigorúbban őrzött területe volt, körzete tiltott volt, ahová 1989-ig a szovjet katonákon kívül senki be nem tehette a lábát. Azt beszélik, lefüggönyözött buszokban hozták ide 1960-ban az itt szolgáló tiszteket, családjaikkal együtt, úgy tudták, háborús övezetbe érkeztek. Feladatuk az atomfejek tárolása, az atomrakéták összeszerelése és elszállítása volt a herendi rakétakilövő állomáshoz. Mivel a bázist nem hagyhatták el, egész kis város épült a bunkerek körül, panelházakkal, óvodával, uszodával, színházzal és üzletekkel. Sokáig csak legenda volt, hogy a szovjetek atomot tároltak hazánkban, a bejárások alkalmával azonban a hadtörténészek előtt is egyre bizonyosabbá vált, hogy Nagyvázsonyban raktározták a tölteteket. A területre, amely ma már állami tulajdon – de a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében áll –, ma sem lehet csak úgy besétálni. Igaz, a katonai őrzésvédelmet civil biztonsági őrszolgálat váltotta fel, több engedély kell ahhoz, hogy valaki a területre lépjen. A szinte teljesen lepusztult, négyszintes panelházakban kilencvenkét lakás van. Szakács Gusztáv, a Keresztény Ifjúsági Szállások Szövetségének alelnöke és Morvay Levente önkéntes szerint itt kiváló szállásokat lehet kialakítani, s lehetőség nyílna fiatalok üdültetésére.

„Az épületekben másfél, két- és háromszobás lakások is akadnak, konyhával, fürdőszobával. 1989-ben a szovjetek két nap alatt hagyták el a bázist, és állítólag volt, aki még a borsólevest is a tűzhelyen hagyta. Ami itt maradt és mozdítható volt, azt elvitték. A közműveket is újra ki kell építeni, a hőszigetelést megoldani. De az épületekben szerkezeti kár nincs” – részletezi Morvay Levente.

Ahogy haladunk befelé egyre sűrűbb a növényzet. A fák, bokrok benőtték az utakat, egyes épületek szinte megközelíthetetlenek. Hangárok sora tűnik elő, amelyeket félig megevett a rozsda. Ezeket egy vadásztársaság bérli a HM-től, gépeket és takarmányt tárolnak itt. A titkos bunker bejáratához vékony lépcsősor vezet. Negyven centi vastag, hermetikusan záró kettős ajtó mögött újabb lépcsősor vezet le a mélybe. A bunkernek saját áramfejlesztője van, így kritikus helyzetben is biztonságos. Két oldalon négy-négy raktározó fakk található. Fémbilincsek jelzik, amit itt tároltak, azt a legnagyobb biztonsággal úgy kellett rögzíteni, hogy a ládák véletlenül se mozdulhassanak el. Morvay Levente azt mondja, ide ő is most jutott be először. Szerinte ha a bunkert megnyitnák a látogatók előtt, a titkos atomfejtárolók vonzanák a turistákat. Ezért úgy gondolták, hogy a két nagyvázsonyi földalatti bázisból egyet múzeumként tartanának fenn. A bunkertől nem messze van a bázis talán legnagyobb épülete. A csarnok falán, ahol állítólag az atomrakéták összeszerelését gyakorolták a katonák, még ma is ott virít hatalmas freskó formájában Marx, Engels és Lenin portréja. Kisebb helyreállítási munkálatokat követően, ha a relikviákat is eltüntetik, páratlan adottságú sportcsarnok lehet, nagyobb rendezvények alkalmával az önkormányzat is hasznát venné.

„Vannak olyan építmények, amelyek nagyon romosak és nem is biztonságosak. Ezeket fel kell számolnunk, mielőtt gyerekeket engedünk ide. A géppuskafészkekre, lövészárkokra semmi szükség. Ezekből csak baleset lehet” – mondja Szakács Gusztáv, aki maga is ingatlanfejlesztő. De azt tartják a legfontosabbnak, hogy radioaktivitás szempontjából az egész területet átvizsgáltassák. Kis Moszkva a 36 hektárjával még jelenlegi állapotában is legalább egymilliárd forintot ér a szakértők szerint. Azt azonban egyelőre megbecsülni sem tudják, mennyit kell rákölteni, hogy újra élettel lehessen megtölteni. A szövetség elszánt. Ha a HM után a kormány is áldását adja a beruházásra, még az idén munkához látnak. „Az sem baj, ha csak lépésről lépésre haladunk, mert egyes területek már közben is igénybe vehetők. Az erdős, zöld területekre bármikor felállíthatnánk a sátrakat egy nomád táborozáshoz” – jegyzi meg Szakács Gusztáv

Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere azt mondja, már 2006 óta keresi a megoldást a terület hasznosítására, amely lehetőséget adna új munkahelyekre és a turizmus fellendülésére.
Füssy Angéla

Módosítás dátuma: 2011. június 11. szombat, 14:56  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés