FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Ifjúságpolitikai kerekasztal Henri Malosse-szal

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Az Európai Szociális és Gazdasági Bizottság elnöke, Henri Malosse háromnapos budapesti tartózkodása során szakított időt arra is, hogy magyarországi ifjúságpolitikai szereplőkkel folytatott kerekasztal beszélgetésen informálódjon a magyar fiatalok kilátásaival, problémáival kapcsolatban. November 5-én, a Terror Házában megrendezett eseményen Popper Eliza képviselte Nemzeti Ifjúsági Tanácsot. A találkozón a magyar ifjúság problémái kerültek terítékre különböző megközelítésekből: munkanélküliség, a fial generáció szerepvállalása – vagy éppen inaktivitása – társadalmi szinten, valamint a nemzeti és európai identitások viszonya a magyar állampolgárok szemszögéből.

A program egy 1956-os megemlékezéssel vette kezdetét, ahol az elnök úr koszorúzással és gyertya gyújtással tisztelgett a forradalom mártírjainak állított emlékművek előtt. Ezt követően a résztvevőknek lehetősége volt egy rövid, angol nyelvű tárlatvezetéssel megtekinteni a Terror Háza kiállításait, amelyet követően Schmidt Mária múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket. A személyes bemutatkozások után Henri Malosse vázolta a találkozó összehívásának okait.

Az aktív állampolgárság és az európai eszmeiség visszatérő motívumokként kísérték végig a beszélgetést. A felek egyetértettek abban, hogy az unió által képviselt értékrend megismerése és befogadása komoly nehézségekbe ütközik Magyarországon, mert sok előítélet és feszültség érezhető mindkét fél részéről a közeledés folyamata során. A megjelentek valamennyien egyetértettek abban, hogy az előítéleteket és tévhiteket csak közvetlen megismerésen alapuló tapasztalatszerzéssel lehet feloldani. Az ifjúságpolitikában érintett résztvevők megállapították, hogy a fiatalok egyik kulcsfontosságú szerepei közé tartozhat, hogy felismerve lehetőségeiket, elsajátítsák és közvetítsék az aktív állampolgárság ideáját a magyar társadalom irányába, egyúttal bemutassák nemzeti értékeiket az európai közvélemény számára.

Henri Malosse úgy véli, Nyugat-Európában sok tévhit kering Magyarországgal kapcsolatban, túl keveset tudnak azokról a történelmi-, kulturális- és politikai sajátosságokról, amelyek a jelenig meghatározzák a magyar állampolgárok hétköznapjait és nemzeti identitását. Arról érdeklődött, hogy az ifjúságpolitikában jártas fiatalok szerint hogyan alakulhatna ki hazánkban a magyar identitással összhangban egy európai önazonosság tudat, amely segítené az állam integrációját az EU-ba. Az EGSZB elnöke saját tapasztalataiból merítve beszélt arról, hogyan éli meg többrétű hovatartozásának dimenzióit: hogyan lehetséges hierarchia és ellentmondás nélkül például korzikai-, francia- és európai identitással rendelkezni egyidejűleg. Malosse szükségesnek látja, hogy közös erőfeszítéseket téve egy olyan identitást kínáljon az európai- és magyar politika, amely mindenki számára kecsegtető lehetőségekkel és élményekkel gazdagítja az állampolgárok életét. Bevezetőjét egy kérdéssel zárta: „Mit gondoltok, hogyan segíthetnénk ebben?”

A szót elsők között Rajcsányi Gellért ragadta magához, aki a 2012-es Magyar Ifjúság elnevezésű kutatás eredményeire hivatkozva felhívta a figyelmet az ifjúságpolitika egyik legnagyobb kihívására, a „csendes generációval” való kommunikáció nehézségeire. A magába zárkózó, politikai problémák iránt többnyire közömbös fiatalság megszólítása, aktivizálása szerinte eddig az Erasmus Programon keresztül volt a legsikeresebb és hozzátette, a magyar fiatalokat elsősorban munkahely keresés szempontjából foglalkoztatja jelenleg az Európai Unió.

Popper Eliza folytatta Rajcsányi gondolatát, aki úgy véli, az izoláció a probléma legfőbb forrása: a fiatalok politikai kérdésekben rosszul informáltak, mert nem tagjai olyan közösségeknek, ahol közvetlenül szerzett tapasztalatokon és élményeken keresztül tájékozódhatnának lehetőségeikről.

Kiss Dávid HÖOK alelnök szerint a jelenség történelmi gyökerű. Magyarországon, mint posztszocialista országban generációk nőttek fel úgy, hogy az aktív állampolgárság megnyilvánulásait a hatalom rossz szemmel nézte, tiltotta, üldözte. Ebből az okból fakadóan a mostani fiatalok nem szocializálódhattak olyan közegben, amely nyitottá tenné őket erre az eszmeiségre. Megjegyezte, Magyarország európai elismerésének nagyon rosszat tett, hogy nyugat-európai újságírók diktatórikus rezsimnek állították be a kormányt és lejáratták az állampolgárok választott képviselőit anélkül, hogy közvetlen ismereteket szereztek volna hazánkban az aktuális problémákról. Megjegyezte továbbá, hogy az EU iránti szimpátiát a fiatalok körében az sem mélyítette el kifejezetten, hogy amikor a HÖOK 2012-ben Brüsszelhez fordult segítségért a felsőoktatásban jelentkező jogi problémákkal kapcsolatban, nem kaptak érdemben választ a megkeresésre.

A közvetlen légkörben zajló kerekasztal beszélgetés során megfogalmazódott továbbá, hogy a magyar fiatalok legsúlyosabb problémáját a munkaerő piacon való elhelyezkedés, a létbizonytalanság, a kilátástalanság érzete valamint a hosszú távú életpályamodell hiánya okozza. A nemzetközi perspektíva bővítésében Szabó Dávid szerint sokat segítene, ha több- és mindenki számára könnyebben elérhető Youth In Action Programme-on (Fiatalok Lendületben Program) keresztül a fiatalok saját tapasztalatokat szerezhetnének az EU-ban. Talpas Botond megjegyezte, hogy a magyarok szerinte nincsenek tisztában azzal, milyen előnyökkel jár EU-s tagállamnak- és európai állampolgárnak lenni. Szabó Dávid ezt kiegészítette azzal, hogy az Európai Unió szerinte nem látható, nem hozzáférhető egy hétköznapi magyar állampolgár számára.

Henri Malosse felhívta a figyelmet arra, hogy sem Magyarország, sem Nyugat-Európa nem rendelkezik kellő tájékozottsággal egymást illetően, pedig egymás kölcsönös megismerése oldhatná csak a feszültséget a felek között. Ő maga is úgy véli, többek között az imént említett okból fakadóan, hogy az EU kevéssé látható Magyarországon, ezért tartotta fontosnak, hogy személyesen találkozzon a miniszterelnökkel és más, általa fontosnak ítélt politikai szereplőkkel. Biztosította a jelenlévőket arról, hogy a kormány vakmerő gazdaságpolitikája még komoly elismerést hozhat Magyarország számára a fennálló nemzetközi kritikák ellenére és, hogy ő maga őszintén bízik a pozitív fordulat elérkezésében.

Résztvevők:

Henri Malosse, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke;

Laure LimousinAngeliki Karampourouni;

Jorge Valero újságíró;

Vasiliki Grammatikogianni, újságíró Athens Voice;

Popper Eliza NIT;

Kiss Dávid, alelnök, HÖOK;

Talpas Botond MIK, Kolozsvár;

Benedek Borbála, felügyelő bizottság elnök, AGRYA – Fiatal Gazdák Szövetsége;

Rajcsányi Gellért, újságíró, Mandíner, Heti Válasz;

Szabó Dávid, nemzetközi koordinátor, Századvég Civil Információs Centrum;

Babinszki Kata NIT;

Forrás: http://ifjusagitanacs.hu/2013/11/minit-hirlevel-20123-11-14-ifjusagpolitikai-kerekasztal-henri-malosse-szal/
Módosítás dátuma: 2013. november 14. csütörtök, 23:05  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés