FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Elérte a középiskolákat a demográfiai hullámvölgy

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A középfokú beiskolázás általános felvételi eljárása, amelynek során 95 686 helyet sikerült betölteni a meghirdetett csaknem 152 ezerből, április 18-án lezárult. Azok a 8. osztályos tanköteles diákok, akik nem kerültek be egy intézménybe sem, a rendkívüli felvételi eljárás során voltak kötelesek intézményt választani és beiratkozni. A rendkívüli felvételi eljárásra körülbelül tizenötször több férőhely maradt, mint jelentkező - mondta el Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a július 13-án megtartott sajtótájékoztatón. Arról a tanköteles diákról, akit június 15-ig nem vettek fel középfokú intézménybe, iskolaigazgatója értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a szülőt, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító intézménybe.

 

Ahogy Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár elmondta, a rendelkezésre álló férőhelyek, és a felvételt nyert tanulók száma közötti jelentős eltérés egyrészről annak köszönthető, hogy az iskolák a maximális kapacitást jelentő 34-36 fős osztályokat hirdetnek meg, miközben a törvény, és a finanszírozási rend 20-24 fős osztályok működését teszi lehetővé. Másrészről a demográfiai hullámvölgy észrevehetően elért a középiskolákba is - tette hozzá.
A középfokú iskolákba a felvételi eljárás többféle módon zajlott. Kizárólag tanulmányi eredmények alapján a tanulmányi területek 61,5 százalékára lehetett bejutni, míg a tanulmányi területek 14,4 százalékában az általános iskolai eredmények mellett a kompetencia alapú írásbelik eredményeit is figyelembe vették, a tanulmányi területek körülbelül 20 százalékában pedig utóbbi kettő feltétel mellett szóbeli meghallgatásra is sor került. Két százalék körül mozog azoknak a tanulmányi területeknek az aránya, amelyek a felvételi mellett egyéb feltételeket támasztottak, például alkalmassági vizsgát kértek, illetve ahol művészeti vagy testi, fizikai képességeket vizsgáltak, vagy szakértői és rehabilitációs bizottságok véleményére volt szükség a felvételhez.
A középfokú intézménybe jelentkező tanulók közül az első helyen 42,5 százalék adta be jelentkezési lapját gimnáziumba - ebbe az iskolatípusba jelentkezők közé tartoznak a 8. évfolyamosok mellett a hat-és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők is -, 35,4 százalék szeretett volna elsősorban valamilyen szakközépiskolába bejutni, és 22,1 százalék jelölt meg első helyen szakiskolát. Az általános felvételi eljárásban felvett tanulók aránya egyébként iskolatípusonként a következőképpen oszlik meg: a kilencedik évfolyamra felvettek 36,8 százaléka került be szakközépiskolába, 30,6 százaléka négy vagy öt évfolyamos gimnáziumba, 24,7 százalék szakiskolába, míg hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumban folytatja tanulmányait a felvettek 4,6 illetve 3,3 százaléka.
Hatosztályos gimnáziumi képzést 146 iskola hirdetett meg körülbelül 5000 férőhellyel, amelyre több mint 20 százalékos volt a túljelentkezés. A nyolcosztályos gimnáziumba való továbbtanulásra 93 intézmény adott lehetőséget mintegy 3350 férőhellyel, ahová 5000 tanuló jelentkezett. Az első helyen megjelölt iskolába a hatosztályos képzésre a felvettek csaknem 90 százaléka, a nyolcosztályosba felvetteknek pedig 93,3 százaléka jutott be, míg a tanulók által első három helyen megjelölt tanulmányi területre bekerült a felvett tanulók 98 illetve 99 százaléka.
Az idei felvételi eljárás során 1071 középfokú intézmény hirdetett meg képzést kilencedik évfolyamosok számára, ez összesen több mint 143 ezer férőhelyet jelentett. Ebből gimnáziumban körülbelül 38 ezer, szakközépiskolában 53 ezer, szakiskolában pedig 52 ezer hely várta a tanulókat. Utóbbi iskolatípus helyzete egyre romlik, az elmúlt tíz évben több mint 30 százalékkal csökkent a jelentkezők száma, jelenleg pedig a férőhelyek 50 százalékát sem tudták betölteni annak ellenére, hogy a kilencedik évfolyamon meghirdetett 6290 tanulmányi területből ehhez az iskolatípushoz tartozott a legtöbb, 2672. Számszerűsítve, ezen az évfolyamon a gimnáziumokban több mint 8000, a szakiskolákban csaknem 25 ezer, a szakközépiskolákban pedig körülbelül 17 ezer férőhely maradt üresen. A betöltöttségi arány egyébként a gimnáziumokban a legmagasabb, ott is a nyolc évfolyamos gimnáziumok állnak az első helyen 93,7 százalékkal, a hatosztályos képzésben ez az arány 84,1 százalék, míg a négy vagy öt évfolyamos gimnáziumokat tekintve a legalacsonyabb a betöltöttségi ráta, 76,5 százalék. A szakközépiskolákban a betöltöttség országos átlagban 66,4 százalék, míg a szakiskolákban csupán 45,3 százalék. Előbbi iskolatípusban az egészségügyi, vegyipari, közgazdasági, építészeti és közlekedési szakmacsoportok a legnépszerűbbek, a szakiskolákban pedig az egészségügyi, élelmiszeripari, vendéglátás-idegenforgalmi, kereskedelem-marketing, nyomdaipari és közlekedési szakmacsoportok betöltöttsége magasabb az országos átlagnál. Azok az intézmények, amelyekben a betöltöttségi arány nem érte el a 90 százalékot, kötelesek voltak meghirdetni férőhelyeiket a rendkívüli felvételi eljárásban, amelynek során azoknak a tanulóknak kellett beiratkozniuk egy középfokú iskolába, akik az általános felvételi eljárás során sehová sem kerültek be. Ez a kötelező kiírás, amelyet május 2-áig kellett megtenni, idén 844 intézményt érintett, ahová a diákok május 13-áig jelentkezhettek.
Azoknak a diákoknak a helyzetéről, akik nem nyertek felvételt középfokú intézménybe, a tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése érdekében az iskolaigazgató június 20-ig értesítette az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Az általános iskola igazgatója egyúttal értesítette a szülőt is arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldte a kötelező felvételt biztosító iskola részére. A kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét a főjegyző már korábban, január 31-ig megküldte az általános iskolának, amely azt közzétette az érintettek számára. A szülő a gyermekét az iskola által meghatározott napon köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke közben másik iskolában létesített tanulói jogviszonyt. Ha ez a beiratkozás az új tanév kezdetéig nem történik meg, akkor a mulasztásról a kötelező felvételt biztosító középfokú iskola igazgatója értesíti az illetékes jegyzőt. Ezt követően büntetőjogi eljárás kezdődik.
(www.edupress.hu)

 

Módosítás dátuma: 2011. július 14. csütörtök, 17:20  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Parlamenti gyakorlat az Országgyűlés Hivatalában 2013-2014 – Pályázat gyakornoki programban való részvételre egyetemi és főiskolai hallgatóknak

Az Országgyűlés Hivatala gyakornoki programot indít egyetemi és főiskolai hallgatók részére a 2013/14-es tanévben, amelyre pályázatot írt ki.

A pályázat célja

A gyakornoki program célja, hogy a hallgatók megismerjék az Országgyűlés szervezetét és működését, és közvetlen betekintést nyerjenek a törvényalkotási folyamat részeibe.

Bővebben...