FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Magyarország a legnépszerűbb a külföldi cserediákok körében

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Az elmúlt 3 évben Magyarország népszerűsége növekedett a legnagyobb mértékben a világon a külföldi cserediákok körében. "Magyarországra szeretnek jönni a fiatalok, mert a fogadócsaládoktól biztonságot, szeretetet kapnak. A szülők úgy gondoskodnak a külföldi gyerekekről, mint a sajátjaikról" - mondta el az Edupressnek Bangáné Jarecsni Rita, az AFS Magyarország nemzeti igazgatója. Az American Field Service (AFS) a világ egyik legnagyobb és legrégebbi diákcsere-szervezete, amely eddig több mint kétezer magyar diák csereévét és nagyjából ugyanennyi külföldi diák magyarországi tartózkodását szervezte meg. Az AFS Magyarország nemzeti igazgatóját arról kérdeztük, milyen feltételek szükségesek a külföldi tanulmányúthoz, és milyen tapasztalatokat szerezhetnek a diákok.

A Nemzetközi Vöröskereszt után a világ második legnagyobb önkéntes szervezeteként számon tartott AFS decemberben ünnepli alapításának 100. évfordulóját. A szervezetet az első világháború során mentősofőrként önkénteskedő egyetemisták hozták létre 1914-ben a világbéke és egy nyitottabb, toleránsabb világ megteremtése érdekében. Az AFS programjai keretében több mint 80 ország 13 ezer diákja vesz részt minden évben 3–11 hónapos külföldi tanulmányúton, ahol önkéntes befogadó családoknál élnek, és helyi iskolákban tanulnak.

Egy tavaly decemberi felmérés szerint a világ ötven országa közül Magyarországon a legjobb cserediáknak lenni, és a csereprogramok megszervezésében az AFS hazai szervezete nyújtotta a legjobb teljesítményt. A felmérésben cserediákok, fogadó és küldő családok, illetve iskolák értékelték az egyes országok helyi AFS szervezeteinek általános teljesítményét, és a rangsorban 50 ország közül Magyarország végzett az élen. 2011 és 2014 között az AFS Magyarország programszám-növekedési aránya volt a legnagyobb a világon, mintegy 37 százalékos.

Gondoskodóak a magyar családok
„Évente átlagosan 100 diák megy ki Magyarországról tanulmányútra, és 110-120 külföldi tanuló érkezik hazánkba, akiket fogadócsaládok szállásolnak el. A népszerűségnek tapasztalataink szerint az az oka, hogy a magyar családok úgy bánnak a fiatalokkal, mint saját gyermekeikkel, óvják őket és figyelnek rájuk, így a szülők szívesen küldik hazánkba gyerekeiket, mert tudják, hogy biztonságban lesznek. Mi magyarok nagyon vendégszeretők és gondoskodóak vagyunk” – mondta el az Edupressnek Bangáné Jarecsni Rita, aki arról is beszélt, hogyan lehet jelentkezni a szervezetnél, és milyen képességek szükségesek a külföldi úthoz.

Milyen képességekkel kell rendelkeznie a tanulmányútra készülő diáknak?
„15–18 éves korú diákok jelentkezhetnek tanulmányútra. Ebből mi a 16–17 éves kort tartjuk ideálisnak. Azoknak a fiataloknak, akik szeretnének kiutazni, részt kell venniük egy kiválasztáson, amely egyáltalán nem olyan ijesztő és nehéz, mint ahogy elsőre hangzik. A jelentkezők együtt táboroznak egy hétvége keretében, ahol különböző programokon és egy személyes interjún vesznek részt. A két nap során pontozzuk a teljesítményüket, és elbeszélgetünk velük. Elsősorban azt nézzük, hogy milyen motivációkkal vágnának neki az útnak. Ők vágynak-e rá, vagy inkább a szüleik szeretnék, hogy külföldön tapasztalatot szerezzenek. Felmérjük, hogy mennyi önállósággal rendelkeznek, és mennyire toleránsak. Ki tudják-e fejezni a véleményüket érvekkel és mások megbántása nélkül” – mondta el az AFS Magyarország nemzeti igazgatója. Hozzátette: a tanulmányi eredményeket is bekérik, mert a partnerország meg szokta nézni. „Volt már arra példa, hogy a külföldi ország visszautasította a diák kérelmét, mert nem voltak megfelelőek a tanulmányi eredményei.”

Nem előfeltétel az idegennyelvtudás
Az angol nyelvtudás és a célország nyelvének ismerete azonban nem előfeltétele az utazásnak. „A német vagy az angol mint közvetítőnyelv, segítség ugyan az első három hónapban, de nem feltétlenül szükséges, ahogy a célország nyelvének ismerete sem követelmény. A külföldi gyerekek is úgy érkeznek, hogy nem beszélik a magyart, és az is gyakori, hogy olyan családok kapcsolódnak be a programba, ahol a szülők egy külföldi nyelvet sem ismernek, pont ezért szeretnék, ha gyermekeik lehetőséget kapnának a nyelvismeret megszerzésére. Általában az a tapasztalat, hogy az első pár hónapban még nehezebben kommunikál a külföldi diák a környezetével, előfordul, hogy csak egy két kulcsszót ismer, aztán megtanulja annyira a nyelvet, hogy könnyedén megértik egymást a családdal, és év végére már folyékonyan beszéli a célország nyelvén, sőt, az sem ritka, hogy külföldi diák magyar nyelvvizsgával tér haza” – mondta Bangáné Jarecsni Rita.

Nyitottabbak, elfogadóbbak, érdeklődőbbek lesznek a hazaérkező fiatalok
A magyar diákok évente mintegy 25 országba utaznak az AFS szervezésében. A célországok között továbbra is vezet az Amerikai Egyesült Államok, emellett sokan választják Németországot, Franciaországot és Olaszországot. Spanyol nyelvterületre – elsősorban Latin-Amerikába – is sokan utaznak, és a skandináv országok, illetve az egzotikus desztinációk, így a Dominikai Köztársaság vagy Costa Rica iránt is megnőtt a kereslet az elmúlt években. Magyarország pedig elsősorban a thaiok, a törökök, a japánok, az olaszok és a németek körében népszerű célország.

„Szervezetünk híre szájhagyomány útján terjed, önkéntesek segítik országszerte a munkánkat, akik fogadócsaládokból és már csereúton részt vett fiatalokból állnak. Emellett az interkulturális tanulás lehetőségéről szoktunk előadásokat szervezni középiskolákban is. Az AFS által kínált csereprogramok ugyanis nem egyszerű külföldi nyelvtanfolyamok, hanem az interkulturális tanulás lehetőségét biztosítják a diákok számára, akik megismerik más népek szokásait, viselkedését és átfogó képet kapnak a fogadó országok kultúrájáról és értékeiről, így nyitottabbá, érdeklődőbbé és elfogadóbbá válnak” – mondta el az AFS Magyarország nemzeti igazgatója.

Az AFS 1990 óta több mint 100 millió forinttal járult hozzá magyar diákok külföldi tanulásához. Bár nonprofit szervezet, a kiutazók költségei a csereprogram hosszától és a választott országtól függően 800 ezer és 2,5 millió forint között alakulnak. Az alapítvány azonban rendszeresen segíti a hátrányos helyzetű, de tehetséges és szorgalmas diákok külföldi tanulását is. „Az alapítványnak van egy saját ösztöndíjalapja, amelynek keretében több 10 millió forintot költünk támogatásra. A csereprogram költségének nagyobb részét állni tudjuk azoknál a családoknál, akik rászorulnak, és önkéntes tevékenységükkel segítik az AFS munkáját” – mondta el az Edupressnek Bangáné Jarecsni Rita.

(Készítette: Wéber Anikó)
(Fotó: AFS Magyarország Facebook oldala)
(www.edupress.hu)

Módosítás dátuma: 2014. december 10. szerda, 22:52  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Megalakult az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum

"Egy jól működő államban fontos, hogy kellő figyelmet szenteljenek a fiatal generációra" - közölte Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum megalakulásáról szóló március 20-ai sajtótájékoztatón, Budapesten. Bejelentették: új ösztöndíjat vezetnek be szeptembertől, amit a tehetséges sportolók kaphatnak, szemeszterenként 1 millió 250 ezer forint értékben.

Bővebben...