FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Jelentősen változik a civil szervezetek szabályozása

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Az igazságügyért felelős miniszter előterjesztésére az Országgyűlés tárgysorozatba vette a személyegyesülések és gazdasági társaságok működési szabályait jelentősen megváltoztató törvényjavaslatot. Többek között változik az ügyész szerepe és egyszerűsödnek az eljárások is.

A Javaslat célja, hogy gyorsítsa a civil szerveztek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárását. Ennek érdekében az ügyész az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában már közvetlenül nem vesz részt, részére az iratokat nem kell kézbesíteni és önálló fellebbezési jog sem illeti meg. Törvényességi ellenőrzési jogkörében az egyesület, az alapítvány és a sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzéssel szemben pert indíthat, azonban már nem elegendő, ha a végzés vagy az alapul szolgáló iratok jogszabálysértők, a keresetét közérdek sérelmére is kell alapítania. Az egyszerűsített eljárásban, ha a bíróság a rá vonatkozó határidőn belül nem dönt, a bejegyzés a törvény erejénél fogva megtörténik. A kérelmező a változásbejegyzési eljárás alatt a kérelmét nem egészítheti ki, csak a bíróság felhívására. A bíróság csak egy alkalommal adhat ki hiánypótlásra felhívó végzést, amelyben a kérelem minden hibáját meg kell jelölnie. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a változásbejegyzési eljárás az újbóli kérelmek, újbóli hiánypótlások miatt beláthatatlan ideig húzódjon. A jövőben a cégeljáráshoz hasonlóan a szervezeteknek az eltérő időpontban meghozott döntéseikből adódó változásbejegyzési kérelmeiket külön-külön kell benyújtaniuk. Bővül az eljárásban használható mintaokiratok száma és fajtája is (pl. elfogadó nyilatkozat), ezzel is csökkentve annak a veszélyét, hogy az okirat szövegezése vagy tartalma miatt a bíróságnak hiánypótlást kelljen elrendelnie. A Ptk. szerinti egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja, így jelentéktelen, apróbb hibák miatt bírósági hiánypótlási felhívásra már nem kerülhet sor. A civil szervezetek és a sportegyesületek esetében a bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, továbbá a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzése azonnal jogerőssé válik, ellene fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése esetén az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, pert indíthat.

A civil nyilvántartáshoz kapcsolódó a törvényességi felügyeleti eljárás egy egységes nemperes eljárásként kerül újraszabályozásra. Az ügyészt továbbra is megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga, azonban az eljárás lefolytatása a nyilvántartó bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság törvényességi felügyeleti eljárásának szabályozása gyors és hatékony bírósági fellépést biztosít a személyegyesüléseknél tapasztalt törvénysértések elhárítására. A Javaslat értelmében a civil nyilvántartásban szereplő szervezetek, azok tagjai és maga a bíróság is kezdeményezhet a jövőben törvényességi felügyeleti eljárást, ha ez a szervezet törvényes működésének biztosításához elengedhetetlen.

A zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásakor problémát jelent a jogi személy szervezeti, valamint pénzügyi és tőkepiaci változását is. A jelenleg hatályos rendszerben e két folyamat részben egymásra utalt, részben egymásba fonódó. A jelenlegi szabályozás szerint a cégjogi változásnak akkor kell hatályosulnia, amikor a társaság részvényeinek tőzsdei bevezetése szabályszerűen megtörtént. Tehát a tőzsdei bevezetéshez szükséges nyilvános felhívást még a zártkörűen működő részvénytársaságnak kell megtennie.

A Javaslat a fenti helyzetet az eljárás szabályozásával rendezi, amikor lehetővé teszi, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság létesítő okiratának cégbírósági törvényességi szempontú vizsgálatára már a részvények tőzsdei bevezetéséhez szükséges folyamat megkezdése előtt sor kerülhessen. A cégbíróság a változásbejegyzési eljárás során  a létesítő okirat és a kérelem egyéb mellékletei alapján bejegyzi a cégjegyzékbe a nyilvánosan működő részvénytársaság adatait, azonban az adatok változásáról, hatályáról még nem rendelkezik, az adatok tehát az informatikai rendszerben függő állapotba kerülnek, ugyanakkor a cégjegyzékben már látszani fog a cég által kért változás, amely a cég cégmásolatában már feltüntetésre is kerül, továbbá a kérelmező cég a nyilvánosan működő részvénytársaság (függő hatályú) bejegyzéséről cégbírósági végzést is kap.

Fontos megjegyezni, hogy a cégnek a cégbírósági bejegyzéstől számított egy éven belül gondoskodnia kell a teljes cégjogi, tőkepiaci folyamatoknak a lezárásáról és a részvények tőzsdei bevezetésről szóló igazolás benyújtásáról, ellenkező esetben a már bejegyzett adatokat az informatikai rendszer automatikusan meghozott végzéssel a cégjegyzékből – az adatok hatályba léptetése nélkül – törli. A törölt adatok a cég cégmásolatában továbbra is megismerhetőek lesznek. Ha a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése megtörténik, és az annak igazolására szolgáló okiratokat a cég a cégbírósághoz benyújtja, a cégbíróság soron kívüli eljárással, három munkanapon belül rendelkezik a változások hatályba léptetéséről.

A függő időszakban a társaság zártkörűen működő részvénytársaságként tovább működik. Ha a zártkörűen működő társaság adataiban időközben változás történik, amely egyben a nyilvánosan működő részvénytársaság még hatályba nem lépett adatát is érinti, a bíróság a ezeket a módosításokat is figyelembe veszi, folyamat lezárását jelentő bejegyzésnél.

Ha a cég a fentieket meghaladó létesítő okirat módosításról nyújt be kérelmet, vagyis a bíróságnak ismételten le kell folytatnia az alapszabály törvényességi szempontú vizsgálatát, a cégbíróság már nincs kötve korábbi bejegyzéséhez, és a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint tizenöt munkanapos határidővel a teljes törvényességi vizsgálatot ismételten elvégezve fog dönteni a nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzéséről. Ebben az esetben az 500 000 forintos illetéket ismételten már nem kell megfizetni, azonban az általános mértékű változásbejegyzési eljárási illeték megfizetése kötelező.

Jelentős könnyítés, hogy az összefoglaló a befektetők és hitelezők védelme szempontjából minden releváns adatot tartalmaz, ezért a változásbejegyzési kérelemhez a jövőben elegendő lesz az idegen nyelvű tájékoztató mellé a magyar nyelvű összefoglalót – szükség szerint hiteles magyar fordításban – becsatolni, nem lesz kötelező tehát a teljes tájékoztató hiteles fordításának csatolása.

Az alapítványok és az egyesületek esetében a megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá válnak azzal, hogy a bíróság ezekben az eljárásokban nem az alapítvány vagy az egyesület megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg.

Az ügyésznek szerepe úgy változik, hogy a civil szervezetek felett gyakorolt általános törvényességi ellenőrzési jogköre megszűnik, a külön törvényekben az ügyész részére biztosított törvényességi ellenőrzési jog azonban megmarad. A törvényességi felügyeleti eljárás, valamint az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá válnak. Ezekben a nemperes eljárásokban az ügyészt megilleti az eljárás indítványozásának joga. Az ügyészi törvényességi ellenőrzés megszüntetésén ek következménye, hogy a civil szervezetek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában az ügyész részére az iratokat nem kell kézbesíteni, és az ügyészt önálló fellebbezési jog sem illeti meg a bíróság határozatával szemben.

Az ügyész pert indíthat az egyesület feloszlatása iránt, ha az Alaptörvényből folyó egyesülési jog súlyos sérelmet szenved, azaz ha az egyesület működése vagy tevékenysége a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására irányul, bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, vagy tevékenysége nem áll összhangban az Alaptörvénnyel, tevékenységét törvény tiltja, fegyveres szervezetként jön létre, illetve tevékenysége törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányul.

ügyészség

A civil szervezetek feletti ügyészi törvényességi ellenőrzési jogkör megszüntetésével számos olyan közhasznú szervezet lesz a jövőben, amely felett törvényességi ellenőrzési jogkört ellátó szerv nem lesz nevesíthető, hiszen a nyilvántartó bíróság veszi át ezen funkciót is. Amennyiben a szervezet felett nincs törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, a szervezet felett a törvényességi ellenőrzést általános jelleggel a nyilvántartó bíróság a törvényességi felügyelet körében gyakorolja. A Cnytv. a törvényességi felügyelet szabályai között ezen esetkörre figyelemmel kifejezetten rendelkezik arról, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kérelmezhet az, akit erre jogszabály kötelez, jelen esetben felügyelő szerv.

Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörének megszüntetése folytán a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet letétbe helyezésére és közzétételére irányuló kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei változnak. Ezentúl a kötelezettségek megsértését a bíróság a civil szervezetre kiszabott pénzbírsággal szankcionálja. A Cnytv. pedig kifejezetten rögzíti, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak annak érdekében, hogy a bíróság a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítését kikényszerítse. Ennek oka az, hogy a nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti jogköre elsődlegesen arra irányul, hogy fellépjen, ha a nyilvántartott szervezet működésében olyan hiba merül fel, amely a nyilvántartás közhitelességét is sérti vagy sértheti. A bíróságnak beszámolókkal összefüggő feladata azonban függetleníthető a nyilvántartáskérdéseitől, így a bíróság nem indít törvényességi felügyeleti eljárást, ha a szervezet a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére irányuló kötelezettségét elmulasztja, azonban a mulasztást szankcionálja.

Az ügyész ellenőrzési jogkörében kizárólag a közhasznúság feltételeinek fennállását vizsgálhatja. Amely szervezeti forma esetében az ügyészi törvényességi ellenőrzés külön törvények alapján továbbra is megmarad, annyi változás történik, hogy amennyiben az ügyészi ellenőrzés során foganatosított intézkedés nem vezet eredményre, az ügyész nem pert, hanem – törvényességi felügyeleti – nemperes eljárást kezdeményezhet a bíróságnál akként, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához ezen szervezetek esetén nem szükséges közérdek sérelmét megjelölni és fennállását valószínűsíteni.

Gyakorlatban felmerült probléma, hogy a már nem működő civil szervezeteknek, illetve eltűnt képviselőiknek az iratokat nem lehet kézbesíteni. A bíróság hirdetményi kézbesítést azonban csak kérelem alapján rendelhet el, ezét a Javaslat kezdeményezi, hogy a bíróság hirdetményi kézbesítést hivatalból rendelhessen el.

A Javaslat értelmében a jövőben a közalapítványok is az elektronikus útra kötelezett civil szervezetek körébe fognak tartozni.

A Javaslat következetesen érvényesíti azt az alapvetést, hogy az ügyész a civil szervezetek működésébe, magánautonómiájába kizárólag abban az esetben avatkozhat bele indítványozási jogán keresztül, ha az ügyészi szerepkörhöz kapcsolódóan a közérdek sérelmét is valószínűsíteni tudja. Annak érdekében azonban, hogy a Javaslat a civil nyilvántartás közhitelességét erősítse, a lejárt hatályú adatokra, jogellenes adatokra, egyéb hibás adatra vonatkozó indítvány esetén a közérdek sérelmének fennállását törvényi vélelemmel állapítja meg.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A módosítás a civil bírósági változásbejegyzési eljárás gyorsítását, racionalizálását szolgálja. A hatályos szabályozás szerint a kérelmező a kérelmét akár többször is kiegészítheti, ami ismételt hiánypótlás kiadásához, és az eljárás elhúzódásához vezet. A módosítás szerint azonban a kérelmező új adatokkal és létesítő okiratbeli módosítások bejelentésével nem egészítheti ki a kérelmét. A civil nyilvántartásban nyilvántartott szervezeteknek a jövőben önálló kérelemben kell előterjeszteniük az időben egymástól elváló határozataikhoz, létesítő okirat módosításaikhoz kapcsolódó bejelentéseiket szemben azzal a gyakorlattal, hogy az eljárás elhúzódása miatt az eredeti kérelmüket újabb és újabb változások bejelentésével egészítik ki.

Az 58/2012. (II. 28.) KIM rendelet a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatosan különbséget tesz érkezés és lajstromozás között. Amennyiben a kérelem nem munkaidőben érkezik a bírósághoz, az érkezés és a lajstromozás elválik egymástól, a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő azonban minden esetben a lajstromozás napján kezdődik.

A módosítás a civil bírósági nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárás gyorsítását, racionalizálását szolgálja az ismételt hiánypótlás kizárásával. A javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek együttes hatása az, hogy a jelenlegi bírósági hiánypótlásra felhívó végzésekben meghatározott hiányok, hibák a jövőben könnyebben kiküszöbölhetők lesznek. Az egyesület és sportegyesület esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi követelményeket fogja ellenőrizni, így a kisebb, adminisztratív hibák miatt hiánypótlás kiadására már nem kerülhet sor. A Javaslat rögzíti azt is, hogy az egyesület, sportegyesület változásbejegyzési eljárásában a bíróság csak az érintett körben vizsgálja az iratokat, így nem kerülhet sor a jövőben arra, hogy a bíróság kifogásolja a létesítő okiratnak a módosítással nem érintett részeit is.

A módosítás a személyegyesülések esetében egyszerűsített nyilvántartásba vételi vagy változásbejegyzési eljárásokban biztosítja a törvény erejénél fogva történő bejegyzést, ha a bíróság a rá vonatkozó döntési határidőt követő harminc napon belül sem intézkedik a kérelem elbírálása iránt.

cégbíróság

Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörének megszüntetése miatt, valamint abból az okból, hogy a változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása esetén már nincs mód a törvényes működés elérésére, hiszen a késedelem már bekövetkezett, a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetére a Javaslat szankcióként 10.000 forinttól - 900.000 forinting terjedő pénzbírság kiszabását teszi lehetővé.

A Javaslat – a cégeljáráshoz hasonlóan – egyesület, alapítvány és a sportegyesület esetén a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen nem biztosít fellebbezési jogot. A nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, – jogvesztő határidőn belül – pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A perben olyan jogszabálysértésre lehet csak hivatkozni, amit a bejegyzési eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna. Ahhoz, hogy a törvényben megjelölt, keresetindítási joggal rendelkezők a pert megindíthassák, tudomást kell szerezniük az egyesület, az alapítvány és a sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzésről, ezért ezek a végzések a jövőben közzétételre fognak kerülni az OBH által vezetett országos névjegyzékben. A per az országos névjegyzékben történt közzétételtől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül lesz megindítható.

A módosítás pontosítja a kuratórium vagy a kurátor kijelölésére irányuló eljárás kezdeményezésére jogosultak körét. A rendelkezés kifejezetten nevesíti a bíróságot is, amelynek oka az, hogy különösen akkor, ha a bíróság gyakorolja az alapítói jogokat a bíróságnak lehetősége legyen az eljárást megindítani, és ne kelljen ügyészi indítványra, kérelemre várnia.

A Ptk.-ra is figyelemmel a jövőben a bíróságnak az egyesületek esetében elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem adatai és a kérelem mellékletei megfelelnek-e az egyesület törvényi ismérveinek, továbbá, hogy a szervezeti és működési kérdések körében a kötelezően alkalmazandó rendelkezések megfelelőek-e. Felesleges ugyanakkor, hogy a nyilvántartó bíróság az egyesület létrejöttét, nyilvántartását nem akadályozó, azt érdemben nem befolyásoló formai és apróbb jogi kérdésekre is kiterjedően vizsgálja az iratokat. A nyilvántartásba vétel során a bíróságnak tehát arról kell meggyőződnie, hogy az egyesület érvényesen létrejöhet (a felek szerződéses akarata törvényben meghatározott jogi személy létrehozására irányul, a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei megfelelnek az előírásoknak), továbbá, hogy az egyesület nyilvántartott adatai megfelelnek a törvényi követelményeknek (pl. a vezető tisztségviselő nem eltiltott személy).

A rendelkezés a változásbejegyzési eljárások gyakorlati tapasztalatai alapján egyértelműen kimondja, hogy a tagjegyzéket a változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni, továbbá egyértelművé teszi azt, hogy a bíróság csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben jogosult vizsgálni az iratokat.

A Polgári Törvénykönyv változása

A Javaslat módosítja az egyesületekre vonatkozó szabályozást. A módosítás célja egyrészt az, hogy a joggyakorlatban felmerült egyes kérdésekre választ adjon, másrészt, hogy egyértelművé tegye, melyek azok a rendelkezések, amelyeket az egyesülési jog alapján eltérést nem engedőnek kell tekinteni. A közgyűlés vonatkozásában továbbá kiegészíti a hatályos szabályozást néhány könnyen alkalmazható modellszabállyal annak érdekében, hogy ezen kérdéseket már ne kelljen az egyesületnek minden esetben alapszabályában meghatároznia, így ezzel is egyszerűsítse, könnyítse az egyesületek létesítését a törvény.

A Javaslat a 3:65. § pontosításával kimondja, hogy a tagok vagyoni hozzájárulást nem kötelesek teljesíteni, mert a gyakorlatban nem volt egyértelmű, hogy az egyesület alapítása kötelezően együtt jár-e azzal, hogy a tagok vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek, vagy sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyesület vagyonnal ne rendelkezhetne, csupán azt, hogy mivel az egyesület fogalmi elemei között – a gazdasági társaságokkal, a szövetkezettel, az alapítvánnyal szemben – nem szerepel az a feltétel, hogy a tagok vagyoni hozzájárulást kötelesek teljesíteni az egyesület létesítésekor, az egyesület létrejöttéhez nem is szükséges a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyon megléte. A Javaslat továbbá fenntartja azt a rendelkezést, amely szerint a tagok nem felelnek az egyesület tartozásaiért. A Javaslat elhagyja a tagdíjra vonatkozó rendelkezést, mert a gyakorlatban bizonytalanságot okozott, hogy tagdíj fizetése egyesület esetében kötelező-e. A tagdíjnak a tételes normaszövegből való kikerülése azonban természetesen nem azt jelenti, hogy a tagdíj előírására az egyesület alapszabályában ne kerülhetne sor. A tagdíj „eltűnése” a normaszövegből csupán annyit jelent, hogy ezen kérdés – a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése alapján – a tagoknak a jogi személyhez fűződő viszonyra, illetve a jogi személy működésre vonatkozó kérdésként, a létesítés szabadsága körében szabadon szabályozható elemként marad meg az egyesületi jogban.

A módosítás átfogalmazza a tag kizárására vonatkozó általános előírást. Mivel a tag kizárásának szabályait egyébként is az alapszabályban kell rendezni, a jövőben a tag kizárását lefolytató szervet is ezzel egyidejűleg kell meghatározni.

A 3:70. § a fentiek alapján kiegészül egy (4) bekezdéssel, amely egyértelművé teszi, hogy a tag kizárásának szabályai olyan garanciális jellegű rendelkezések, amelyektől az eltérés tilos. Az eltérés tilalmával egyértelművé válik, hogy az egyesület csak az alapszabályban dönthet abban a kérdésben, hogy egyáltalán alkalmaz-e kizárást, és azt is, hogy az eljárás szabályait (így a kizárást megalapozó tagi magatartásokat is) csak az alapszabályában határozhatja meg. Ennek során a 3:70. § (2) bekezdésében megfogalmazott sarokkövektől nem térhet el.

A Javaslat egyszerűsíti az egyesület alapítását azzal, hogy elhagyja az alapszabály tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezést, mert az indokolatlanul kényszeríti az egyesületet arra, hogy vagy a Ptk.-ban már szabályozott kérdést a Ptk. szabályának megismétlésével az alapszabályban is rendezzen, vagy egyedileg megalkossa saját működési szabályait. A jelenleg hatályos a tagok jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezésre, mint kötelező tartalmi elemre azért nincs szükség, mert a 3:65. §-a, a 3:66. §-a, a 3:72. §-a, továbbá a Ptk. egyéb olyan rendelkezése, amely a jogi személy tagjainak jogát jeleníti meg (például: 3:23. §, 3:35-3:37. §), megfelelő tehát csak akkor szükséges és egyben kötelező az alapszabályi rendelkezés, ha az egyesület el kíván térni a Ptk. modell-szabályaitól, vagy ha az egyes szervek hatáskörét részletesen kívánja szabályozni. A Ptk. modell rendszerének az a célja, hogy minden jogi személy típus esetében felkínáljon egy teljes működési modellt, amelytől ha az adott jogi személy nem kíván eltérni, a létesítő okiratában ezekről külön ne is kelljen rendelkeznie, ezért a Javaslat a Ptk. 3:71-3:76. §-ait ismét megállapítja azzal, hogy mivel a 3:71. §-t új tartalommal tölti fel, és az alapszabály kötelező elemeit elhagyja, a Harmadik Könyv VIII. Címének címéből az alapszabályra utalás is kikerül, így a VIII. Cím immár csak az egyesület szerveit szabályozza.

A Javaslat által biztosítható, hogy a Ptk. minden olyan lényeges kérdést rendezzen, amely egy kis taglétszámmal és nem specifikus tevékenységet végző egyesület működéséhez elegendő, és ezáltal az ilyen egyesület alapításához a jövőben elegendő lesz az alapszabályban a 3:5. § a)-d) és f) pontja szerinti tartalmi elemek feltüntetése a bírósági nyilvántartásba vételhez. Megkíméli tehát a törvény a jövőben a tagokat attól, hogy részletes működési szabályrendszert kelljen az alapszabályukban megalkotniuk.

A Javaslattal módosítandó 3:71-3:76. §-ok a közgyűlés (küldöttgyűlés) szabályait határozzák meg. A Javaslat a közgyűlés jelenlegi (és a jogi személyek általános szabályai között rendezett) szabályokon túl szabályt biztosít a jövőben a közgyűlési meghívó megküldésére, a meghívó kiegészítő tartalmára, a tagnak a napirenddel kapcsolatos felvilágosítás kérési jogára, a közgyűlési jelenléti ívre, jegyzőkönyvre. A Javaslat más jogi személy típusokhoz hasonlóan normatív módon is biztosítja a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés lehetőségét, illetve azt, hogy a nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen született határozatokat utólag érvényesnek fogadhassák el egyhangú nyilatkozattal a tagok. Az egyesületi működés sajátosságaihoz igazodva a Javaslat egyszerűsíti a közgyűlés helyszínének meghatározását, mert elegendőnek tekinti, ha az a meghívóban kerül megjelölésre. A Javaslat átemeli a civil törvénynek azon rendelkezését, amely lehetővé teszi, hogy a tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolja, ha az alapszabály a szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

Cégvezetők ABC-je 2016

Kiadványunkat az újonnan alakuló, s az évek óta jól működő vállalkozások menedzsmentjei egyaránt haszonnal forgathatják.

A tartalomból:
- Cégalapítás gyakorlati szemmel
- A társasági működés aktuális kérdései
- Foglalkoztatási újdonságok
- Adatvédelem a munkahelyen
- Adózási, számviteli változások

Megrendelés >>

A Javaslat jelentős részben hatályon kívül helyezi az egyesület közgyűlésének hatásköreire vonatkozó szabályozást, mert azt a gyakorlat tévesen kizárólagos közgyűlési hatásköröknek értelmezte. Az egyesületi formához kötődő garanciális elemként a rendelkezés ugyanakkor – immár tételesen – kimond három kérdésben kizárólagos közgyűlési hatáskört, amelytől az alapszabály nem térhet el. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe az alábbi döntések tartoznak:

Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A 3:4. § (2) bekezdésben foglalt szerződéses szabadság elvére és a 3:16. §-ra és 3:21. §-ra figyelemmel fontos kiemelni, hogy az egyesületi szabályozásban az ügyvezetés feladatait megjelenítő, a Ptk.-ban maradó rendelkezés modellszabály, vagyis attól az egyesületi alapszabály eltérhet, mert a Ptk. 3:4. § (2) bekezdés alapján a jogi személy az egyes szervek feladat és hatáskörét szabadon állapítja meg. A Javaslat pótolja annak egyértelművé tételét, hogy az elnökség tagjainak száma nem lehet kevesebb, mint három.

A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit és a szükséges intézkedések meghatározását olyan minimum garanciális szabálynak tekinti, amit az egyesület nem hagyhat figyelmen kívül, attól nem térhet el. Mivel a tilalom az egyesületre kedvezőbb eltérést tiltja, természetesen annak nincs akadálya, hogy az alapszabály már kisebb mértékű rendellenességek esetében is a közgyűlés kötelező összehívását rendelje el.

Forrás: http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/jelentosen-valtozhat-a-civil-szervezetek-szabalyozasa
 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

A gyermekvédelem több figyelmet és forrást érdemel

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára szerint a gyermekvédelem a jelenleginél több figyelmet és több forrást érdemelne.
Soltész Miklós csütörtökön, a pestszenterzsébeti Csili Művelődési Központban tartott szakmai konferencián arról beszélt, hogy a kormányzat a gyermekek érdekében akarja „minden lehetséges eszközzel” megerősíteni a családokat és azokat a fiatal párokat, amelyek családalapítás előtt állnak.

Bővebben...