FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Átadták a Fővárosi Törvényszék Ügyfélcentrumát

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
2016. június 30-án ünnepélyes keretek között adták át a Fővárosi Törvényszék Nádor utcai Ügyfélcentrumát, amely a negyedik korszerű információs bázis és ügyfélkiszolgáló tér a Törvényszékhez tartozó bíróságokon. A Cégbíróság épületében a cégek mellett már a civil szervezetek és a cégnek nem minősülő egyéb szervezetek nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos ügyintézést együttesen végzik.

Dr. Handó Tünde megnyitó beszédében kiemelte, hogy egy ország versenyképességét illetően meghatározó jelentőségű, hogy a cégek legyenek könnyen bejegyezhetőek és legyen átlátható a működésük. A cégbíróságok által kezelt cégnyilvántartás jelenleg az ország legjobban működő közhiteles nyilvántartása, a cégbírósági tevékenység pedig a cégeljáráson kívül (bejegyzés, változásbejegyzés, törlés) magában foglalja törvényességi felügyeleti és a kényszertörlési eljárást is.

A civil szervezetekről és a civil szféra fontosságáról szólva az OBH elnöke elmondta, hogy az egyesülési jog alkotmányos alapjog, az állampolgárok civil szervezetek alapítása iránti kezdeményezése az államtól független, a civil szervezetek pedig a társadalmi és kulturális élet alkotó elemei, az élet minden területén jelen vannak. 2015. január 1-től működik OBH által kifejlesztett Országos Névjegyzék, a Civil Integrált Információs Rendszer (CIIR), ahol biztonságos és felhasználóbarát webes felületen bárki azonosítás nélkül, ingyenesen megtekintheti a civil szerveztek nyilvántartott adatait.

A cégügyekben 2005-től kezdődően lehetővé tett elektronikus eljárás 2008-tól már kötelező. Miközben az ezredfordulón még számítógép is alig volt a bíróságokon, 2016-ban ott tartunk, hogy a cégbíróságokra az első félévben összesen érkezett mintegy 215.000 ügyből 193.000 - azaz az ügyek 90%-a - elektronikusan érkezett. A civil szervezeteknél ez az arány 30 százalékos. A Fővárosi Törvényszék országosan kiemelt szerepet tölt be ezeknek a nagy nyilvántartó rendszereknek a kezelésében, hiszen 2015-ben a cégügyek 41 százaléka, míg a civil szervezetekkel kapcsolatos ügyek 26 százaléka a fővárosba érkezett.

2016. július 1-jén újabb mérföldkőhöz értünk, hiszen a polgári peres eljárásokban is kötelezővé válik az elektronikus kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetek, a jogi képviselővel eljáró peres felek, valamint a közigazgatási szervek számára.

Az OBH elnöke kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszék az ügyfélcentrumok kialakításával és folyamatos bővítésével aktívan hozzájárul az ügyfélkiszolgálás minőségének és hatékonyságának javításához.

Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta, hogy a Törvényszék 2016 első negyedévében a sajtó nyilvánossága előtt mutatta be Ügyfélszolgálati Kartáját, amely jóval több hasznos információk gyűjteményénél: tíz alapelvet fogalmaz meg a preambulumban, amelyek mentén az ügyfélcentrum és a kezelőirodák működnek. A legnagyobb magyarországi törvényszék garanciát vállal arra, hogy naprakészen biztosítja mindazokat a tájékoztató adatokat, információkat, amelyek a bírósági eljárásokkal kapcsolatosak. Ezek az adatok részben elektronikusan a Törvényszék honlapján, részben a kerületi bíróságok adatbázisaiban folyamatosan frissülnek.

Magyarországon a bíróságokon az elmúlt két esztendőben kezdték el kialakítani az ügyfélcentrumokat. A Fővárosi Törvényszék elsőként hozott létre önálló egységként működő ügyfélcentrumokat, ahol az állampolgárok minden olyan információhoz hozzájuthatnak, amelyek az eljárási törvények alapján kiadhatók. A Törvényszék call-centert működtet, elektronikusan is kérhetőek adatok a bírósági adatbázisokból, emellett skype-on is el lehet érni a bíróságot, időpontokat lehet foglalni, valamint fénymásolatokat lehet rendelni elektronikusan. Mindezek a gyorsaságot, az ügyintézés hatékonyságát szolgálják.

Forrás: http://orientpress.hu/cikk/atadtak-a-fovarosi-torvenyszek-ugyfelcentrumat

Módosítás dátuma: 2016. augusztus 12. péntek, 22:28  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Strukturált párbeszéd az Európai Unióban

Mi is az a strukturált párbeszéd?

A strukturált párbeszéd egy konzultációs eszköz a fiatalok és az uniós döntéshozók között az ifjúságpolitika területén. Ezt az eszközt 2009-ben hozták létre annak érdekében, hogy a fiatal generáció, vagyis a 15-30 év közöttiek kinyilváníthassák a véleményüket az őket érintő kérdésekben és, hogy a válaszaik el is juthassanak az uniós döntéshozókhoz. A strukturált párbeszéd egy lehetőség, hogy a fiatalok és a döntéshozók megvitathassák az aktuális nemzeti és európai szintű ifjúságpolitikai kérdéseket, azonban egyben egy eszköz is arra, hogy az ifjúságpolitika megfeleljen az Európai Unió tagállamaiban élő fiatalok igényeinek és elvárásainak. Hangsúlyos még, hogy minél több fiatalhoz eljussanak az aktuális témák és kérdések és így az uniós döntéshozók minél több fiatal véleményét megismerhessék.
Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott, 2010-2018 közötti uniós ifjúságpolitikáról szóló állásfoglalás szerint a strukturált párbeszéd egy olyan eszköz, amely biztosítja, hogy a fiatalok véleményét figyelembe vegyék az EU ifjúsággal kapcsolatos szakpolitikáinak meghatározása során.

Bővebben...